Kovács László (operatőr)
Kovács László[1] (Cece, 1933. május 14. – Beverly Hills, Kalifornia, 2007. július 22.) magyar származású, amerikai operatőr. ÉleteA film iránti vonzódása 10 éves korában kezdődött, amikor falujában hétvégenként az iskolatermet ideiglenes vetítőteremmé alakították át, melynek rendszeres látogatója lett; egyetlen filmet sem hagyott ki. Középiskolai tanulmányait a fővárosban végezte. A kötelező tantárgyak nem nagyon érdekelték; előbb-utóbb egy moziban kötött ki – nem volt ritka, hogy naponta két-három filmet is megnézett. Rossz bizonyítványa ellenére – másodszori kísérletre – felvették a Filmművészeti Akadémia dráma- és filmművészet szakára.[2] 1956 nyarán végezte el az Akadémiát, Illés György tanítványaként. Korábbi iskolatársával (és későbbi operatőr kollégájával), Zsigmond Vilmossal az 1956-os forradalom eseményeit fotózta és filmezte 35 mm-es kamerával Budapesten. A forradalom leverése után el kellett hagyniuk az országot: Ausztriába menekültek, ahova magukkal vitték a forgatott anyagot. A tekercsek egy része elveszett (nagy része már visszakerült a magyar filmarchívumba) egy részét pedig amerikai producer vette meg (a film 1961-ben került adásba a CBS-en). 1957-ben érkezett az USA-ba és kapott politikai menedékjogot; 1963-ban szerzett amerikai állampolgárságot. Karrierje nehezen indult, előbb New Yorkban dolgozott koszt-kvártélyért egy fényképésznél, ahol filmet hívott elő, papírra nyomtatott, majd portrékat, igazolványképeket készíthetett.[3] Ezt követően Seattle-be költözött, ahol egy 16 mm-es filmlaborban kapott munkát. 1958-ban Zsigmond hívására Hollywoodba költözött. Kezdetben 16 mm-es egészségügyi és oktatófilmeket forgatott, később áttért az „alacsony költségvetésű” filmekre. Az áttörést Dennis Hopper filmje, a Szelíd motorosok hozta meg számára 1969-ben. Azóta több mint 70 film készítésében működött közre; közöttük olyan kiemelkedő alkotások találhatók, mint az Öt könnyű darab, a New York, New York, a Papírhold, a Szellemirtók, a Ruby Cairo és a Szabadítsátok ki Willyt! 2.. 2002-ben meghívták a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál zsűrijébe. 2005 októberében – életműve elismeréseként – Illés György, Tóth János és Zsigmond Vilmos társaságában Legenda-díjban, egy évvel rá, a forradalom 50. évfordulója alkalmából pedig Arriman-díjban[4] részesült. Utolsó, 2006-ban forgatott filmje – melynek vezető producere is volt – az 1956-os forradalomnak emléket állító dokumentumfilm: A lyukas zászló (Torn from the Flag). 2008-ban készült el egy dokumentumfilm róla és Zsigmondról, László és Vilmos (No Subtitles Necessary: Laszlo & Vilmos) címmel. FilmjeiOperatőrként
Segédoperatőrként, kameramanként
Díjai
Megjegyzés
További információk
|
Portal di Ensiklopedia Dunia