Aladár

Ez a szócikk Aladár keresztnévről szól. Hasonló címmel lásd még: Aladár (egyértelműsítő lap).

Az Aladár férfinév germán eredetű, és valószínűleg a német Aldarik vagy Aldemar nevek magyaros változata. Jelentése a germán nyelvi elemekből érthető meg: az adal vagy alda ’tapasztalt, öreg’, míg a ric ’hatalmas, híres’ jelentéssel bír.[1] Az Aladár név, hasonlóan sok más régi magyar személynévhez, a középkor végére fokozatosan kikerült a használatból. Újbóli népszerűségét a 19. századi nemzeti romantika időszakának köszönheti, amikor a magyar történelem és kultúra iránti érdeklődés hatására számos hagyományos névvel együtt ismét előtérbe került.[2]

A magyar mondavilágban

A név a magyar kultúrában a hun mondakör révén vált ismertté. A monda szerint Aladár Attila hun király és Ildikó (Krimhilda), egy germán hercegnő fia volt. Attila halála után Aladár és testvére, Csaba között hatalmi harc alakult ki. A konfliktus állítólag Óbuda környékén zajlott, ahol Aladár német szövetségesei segítségével legyőzte Csaba seregét, de a csatában ő maga is életét vesztette.[1]

Gyakorisága

Az Aladár név a kevésbé gyakori nevek közé tartozik. Az 1967-es adatok alapján mindössze 24 fiú kapta ezt a nevet, míg az 1983 és 1987 közötti időszakban 81 esetben választották. A 21. századra a név népszerűsége tovább csökkent, és 2000-ben már nem szerepelt a tíznél több alkalommal adott nevek között. 2006-ban az összesített statisztikák szerint a 99. helyen állt, és ekkor 2341 férfi viselte első keresztnévként, további 541-en pedig második névként.[1] A 2020-as években a név nem került be a 100 leggyakrabban választott férfinév közé.

Híres Aladárok

• Juhász Aladár (1856–1922) zongoraművész és zeneszerző.
• Körösfői-Kriesch Aladár (1863–1920) festő és iparművész, a gödöllői művésztelep alapítója.
• Kovách Aladár (1866–1922) sebészorvos, a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület egyik alapítója és orvosa.
• Székely Aladár, Bleyer (1870–1940) fényképész. Egyedi portrékat készített a XX. század eleji magyar művészeti élet kiemelkedő egyéniségeiről.
• Schöpflin Aladár (1872–1950) kritikus, irodalomtörténész, író, műfordító.
• Rácz Aladár (1886–1958) cimbalomművész, a cimbalomjáték első művészi képviselője.
• Komlós Aladár (1892–1980) irodalomtörténész, író, költő.
• Komjáthy Aladár (1894–1963) költő és természettudós.
• Buzágh Aladár (1895–1962) vegyészmérnök.
• Zsélyi Aladár (1883–1914) gépészmérnök és repülőgép-tervező.
• Majorossy Aladár (1908–1983) zeneszerző és karmester.
• Gerevich Aladár (1910–1991) hétszeres olimpiai aranyérmes, tizennégyszeres világbajnok, harmincnégyszeres magyar bajnok vívó, edző.
• Laklóth Aladár (1960–) magyar színész, a Soproni Petőfi Színház örökös tagja.

Névnapok

• február 20.[1]
• március 11.[1]
• április 18.[1]
• április 20.[1]
• május 26.[1]
• június 29.[1]

Jegyzetek

1. Fercsik Erzsébet, Raátz Judit. Keresztnevek enciklopédiája, 42. o. (2009) 
2. Nagy Géza (1909). „Az Aladár név”. Ethnographia, 29. o. 

Források

• Nagy Géza (1909). „Az Aladár név”. Ethnographia, Budapest 20., 25–29. o, Kiadó: Akadémiai Kiadó. ISSN 0200-0237. 
• Kálmán Béla. A nevek világa. Sprinter Kiadó (2003). ISBN 963-9469-16-5 
• Ladó János, Bíró Ágnes. Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince Kiadó Kft. (2005). ISBN 963-9069-72-8 
• Fercsik Erzsébet, Raátz Judit.szerk.: Kiss Gábor: Keresztnevek enciklopédiája – A leggyakoribb női és férfinevek. Budapest: Tinta Könyvkiadó (2009). ISBN 978-963-9902-18-3