Komjáthy Aladár

Komjáthy Aladár
1917 körül
Született	1894. május 24. Újpest
Elhunyt	1963. november 30. (69 évesen) Budapest[1]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	műfordító költő író tudománytörténész
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem
Sírhelye	Farkasréti temető (613-113. templomi fülke)[2][3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Komjáthy Aladár témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Nem tévesztendő össze Komját Aladár (1891–1937) magyar költő, újságíró, szerkesztő, jogásszal.

Komjáthy Aladár Kálmán (Újpest, 1894. május 24. – Budapest, 1963. november 30.) magyar költő, író, tudománytörténész, műfordító.

Életpályája

Komjáthy Gyula könyvelő és Götz Jolán (1859–1929)[4] gyermekeként született. Anyai nagyszülei Götz Ferenc és Haláthy Karolina voltak. Egyetemi tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészettudományi karán végezte, mint Fejér Lipót tanítványa. Matematikából szerzett doktori oklevelet. 1919 márciusában a tudományegyetemen, májusában az egyetemi könyvtárban nyert beosztást. 1921 végétől 1944 októberéig a miniszterelnökség sajtóosztályán teljesített szolgálatot. Ezután az MTA főtitkári hivatalában, 1946-tól 1957 februárjáig, nyugdíjba vonulásáig az MTA könyvtárában működött: újjászervezte a könyvtár szerzeményezési osztályát.[5]

Irodalmi munkásságát mint az újpesti gimnázium diákja tanárának, Babits Mihálynak irányítása alatt kezdte. Babits legkedvesebb tanítványa volt, költőként nem egy versével köszöntötte mesterét. 1940-ben Baumgarten-díjat kapott. Tagja volt a Petőfi és a Kisfaludy Társaságnak. Első kötete (1925) a formai gyakorlat iskolája: bravúros rímek, bonyolult strófaszerkezetek. Az 1930-as évek folyamán a "valóság szószólója" lesz: versei szociális tartalommal telítődnek. Élete utolsó két évtizedében főleg természettudományi problémák foglalkoztatták. Lefordította Zola (1920) és Claude Farrére (1921) egy-egy regényét, valamint Rutherford Az atomkutatás módszerei és eredményei c. munkáját (1945).[6][7]

1930. február 28-án Budapesten házasságot kötött Füzesséry Géza és Szabó Mária lányával, Máriával.[8]

Művei

• A végtelen felé. Versek; Pallas, Budapest, 1925
• Szavak lánca. Versek; Singer-Wolfner, Budapest, 1938
• Furcsa lány. Elbeszélések; Singer-Wolfner, Budapest, 1942
• Csodák és kínok. Versek; Singer-Wolfner, Budapest, 1943
• Túl az atomon. Atom- és magfizika kezdőknek; Cserépvalvi, Budapest, 1946 (Kék könyvek)
• Három fizikus. Newton – Rutherford – L. de Broglie. Bevezető tanulmánnyal a mai fizikáról; Egyetemi Ny., Budapest, 1947 (Az Egyetemi Nyomda természettudományi sorozata)
• A tudás fája. Természetmagyarázat az ókortól napjainkig; Egyetemi Ny., Budapest, 1947

Jegyzetek

1. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 5.)
2. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
3. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
4. Komjáthy Gyuláné halotti bejegyzése a Budapest IV. kerületi polgári halotti akv. 645/1929. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 27.)
5. tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=komjathy
6. K_menü: Komjáthy Aladár. www.irodalmiradio.hu. [2016. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 3.)
7. mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08272.htm
8. Házasságkötési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 61/1930. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 27.)