Észak-amerikai kalmár

Észak-amerikai kalmár
Az észak-amerikai kalmár lárvája
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Alország: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa) Csoport: Kétoldali szimmetriájúak (Bilateria) Főtörzs: Tapogatós-csillókoszorús állatok (Lophotrochozoa) Törzs: Puhatestűek (Mollusca) Osztály: Fejlábúak (Cephalopoda) Alosztály: Tintahalalakúak (Coleoidea) Öregrend: Tízkarú polipok (Decapodiformes) Rend: Kalmárok (Teuthida) Család: Loliginidae Nem: Doryteuthis Naef, 1912 Alnem: Amerigo Faj: D. opalescens
Tudományos név
Doryteuthis opalescens (Berry, 1911)
Szinonimák
Loligo opalescens Berry, 1911 Loligo stearnsi Hemphill, 1892 Ommastrephes tryoni Keep, 1904
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Észak-amerikai kalmár témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Észak-amerikai kalmár témájú kategóriát.

Az észak-amerikai kalmár (Doryteuthis opalescens) a fejlábúak (Cephalopoda) osztályának a kalmárok (Teuthida) rendjébe, ezen belül a Loliginidae családjába tartozó faj.

Korábban a Loligo nembe sorolták, Loligo opalescens néven.

Előfordulása

Az észak-amerikai kalmár Észak-Amerika nyugati partjai előtt mindenütt megtalálható a melegebb vizekben, Alaszkától és San Franciscótól délre egészen Mexikóig találkozhatunk vele. A kalmárokat minden évben intenzíven halásszák, de a halászatot szigorúan ellenőrzik. Az észak-amerikai kalmár csekély mértékben veszélyeztetett faj.

Megjelenése

Kifejlett példány

Az észak-amerikai kalmár hossza fejjel együtt 20 centiméter. Az állatnak van nyolc darab 5 centiméter hosszú karja, illetve két hosszabb fogókarja, melyeket 20 centiméterre tud kinyújtani. A két hosszabb fogókar, a zsákmány megragadásában játszik szerepet. Minden kalmár faj karjain tapadókorongok helyezkednek el, amelyekkel az állat szilárdan megragadhatja áldozatát. A karok között középen van a kalmár szája, a szarusodott „papagájcsőr”, amellyel széttépi a zsákmányát. Két jól fejlett szemével jól lát a mélyben is.

Életmódja

Az észak-amerikai kalmár rendszerint magányosan él. A párzási idényben viszont óriási rajokba verődnek össze. Tápláléka túlnyomórészt halakból áll. Az észak-amerikai kalmár 3 évig él.

Szaporodása

Az ivarérettséget 3 éves korban éri el. A párzási időszak márciusban van, a holdfényes éjszakák alatt. A kalmár 200-300 petét helyez el egy tömlőszerű burokban, minden nőstény körülbelül 20 ilyen tömlőt készít. A párzást követően a kalmárok hamarosan elpusztulnak. A kis kalmárok 3-4 hét múlva kelnek ki.

Források

• Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• Doryteuthis opalescens (Berry, 1911) WoRMS
• UNESCO-IOC Register of Marine Organisms, available online at http://www.marinespecies.org/urmo/
• Vecchione, M., E. Shea, S. Bussarawit, F. Anderson, D. Alexeyev, C.-C. Lu, T. Okutani, M. Roeleveld, C. Chotiyaputta, C. Roper, E. Jorgensen & N. Sukramongkol. (2005). Systematics of Indo-West Pacific loliginids.PDF Phuket Marine Biological Center Research Bulletin 66: 23–26.
• Opalescent inshore squid NOAA FishWatch. Hozzáférés ideje: 4 November 2012.

További információk

• Slate.com "Motion in the Ocean"