Zselénszky Róbert

Zselénszky Róbert
Az országgyűlés felsőházában (Gárdonyi Miksa felvétele, 1934)
Született	1850. július 30. Újarad
Elhunyt	1939. november 20. (89 évesen)[1]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	nagykárolyi gróf Károlyi Klára (1865–1926)
Foglalkozása	politikus közgazdász
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1881. szeptember 26. – 1884. május 19.) magyarországi parlamenti képviselő (1884. szeptember 27. – 1887. május 25.) magyarországi parlamenti képviselő (1892. február 20. – 1896. október 3.) a magyar főrendiház tagja (1899. november 27. – 1918. november 16.) magyarországi parlamenti képviselő (1901–1906) a magyar felsőház tagja (1931 – 1939. november 20.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Zselénszky Róbert témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Gróf Zselénszky Róbert[2] (Újarad, 1850. július 30. – Budapest, 1939. november 20.) nagybirtokos, közgazdasági író, császári és királyi kamarás, főrendiházi tag.

Életpályája

Apja a krakkói születésű gróf Zelenka-Zelenski László (1809–1863), földbirtokos, anyja eötvenesi Lovász Amália (1825–1907). Az anyai nagyszülei eötvenesi Lovász Imre (1756—1827), királyi tanácsos, Arad vármegye alispánja, földbirtokos és esztelneki Bíró Amália voltak. Egyetlenegy testvére gróf Zelenka-Zelenski Matild (1852–1938), császári és királyi csillagkeresztes hölgy,[3] akinek a férje felső-szilvási báró Nopcsa Elek (1848–1918) császári és királyi kamarás, országgyűlési képviselő, színházi intendáns. Unokaöccse báró Nopcsa Ferenc (1877–1933), dr. phil., paleontológus, geológus, a MTA tagja, a Magyar Földtani Intézet igazgatója, a British Geological Society tagja, huszárhadnagy volt. A lengyel eredetű főnemesi család beházasodva Arad megyében Ötvenes, Újarad, Szentmiklós, Keszinne és Zádorlak birtokokat nyerte.

Tanulmányokat végzett Firenzében, Párizsban, Pesten és Hohenheimban. Földbirtokos volt Temes, Arad, Békés, Csongrád, Szatmár, Szabolcs, Ugocsa és Bereg megyében, valamint Galíciában. 1899. szeptember 28-án I. Ferenc József magyar királytól magyar grófi címet nyert.[4] Arad vármegye törvényhatósági és közigazgatási bizottságának tagja, valamint elnöke a Gazdák Biztosító Szövetkezetének, a Magyar Szőlőgazdák Országos Egyesületének, az Aradmegyei Gazdasági Egyesületnek, tiszteletbeli elnöke az Arad-csanádi Gazdasági Takarékpénztárnak és a Mezőgazdasági Szesztermelők Országos Egyesületének alelnöke volt. 1901-ben igazgató elnöke lett a Nemzeti Kaszinónak. 1903. október 15-én ő felsége a titkos tanácsosi címmel tüntette ki. Közgazdasági kérdésekben szólalt fel úgy a képvisélő-, mint a főrendiházban. A vámügyi tanács és az országos filoxéra-bizottság tagja volt. Egyik alapítója volt az arad-kőrösvölgyi, a későbbi arad-csanádi vasutaknak. Képviselte mint nemzetipárti 1881-ben a lippai, 1884-ben a szentannai, 1892-ben az újaradi, mint kormánypárti pedig 1901-ben a világosi, 1905-ben a lippai kerületet. Az 1905 elején beállott válság elején ő felsége a helyzetről való véleményét kikérte. 1906-tól a főrendiház tagja. A Gazdák Biztosító Szövetkezete működését mint elnök négy évtizeden át irányította. Vezető szerepet töltött be az Országos Magyar Gazdasági Egyesületben (OMGE).

Házassága

Parádon, 1885. július 11-én feleségül vette a magyar főnemesi nagykárolyi gróf Károlyi családból való nagykárolyi gróf Károlyi Klára (*Nagykároly, 1865. október 18.–†Bécs, 1926. május 3.) cs. és kir. palotahölgy és csillagkeresztes hölgy kisasszonyt, akinek a szülei nagykárolyi gróf Károlyi Viktor (1839–1888), földbirtokos és orczi báróOrczy Irma (1842–1909), cs. és kir. palotahölgy, csillagkeresztes hölgy voltak.[5] Az apai nagyszülei nagykárolyi gróf Károlyi György (1802–1877), cs. és királyi kamarás, Békés, majd Szatmár vármegye főispánja, koronaőr, földbirtokos, valamint zichi és vásonkeöi Zichy Karolina (1818–1903) grófnő voltak. Az anyai nagyszülei orczi báró Orczy István (1806–1848), földbirtokos, valamint kisfaludi és lubellei báró Lipthay Auguszta (1818–1902) voltak. Zselénszky Róbert gróf és Károlyi Klára grófnő frigyéből nem született gyermek.

Főbb művei

• Spekulation und Preisgestaltung (Bp, 1897);
• Spekuláció és árképződés (Bp., 1897);
• Szerződésünk Ausztriával (Bp., 1898);
• A szocializmus ellen (Bp., 1898);
• A budapesti Búzaring (Bp., 1899);
• Fünf Vorträge über den Blanko-Terminhandel. Aus dem Ungarischen übersetzt von Ferdinand Wilfing. (Bp, 1900. A Magyar Gazdák Szemléjében és más szaklapokban megjelent cikkek fordítása);
• Az adóreformról (Bp., 1902);
• Agrárpolitikai észrevételek (Bp., 1907);
• Tizenkétévi küzdelem a tőzsdéken űzött fedezetlen határidőüzleti szerencsejáték ellen (Bp., 1908);
• Emlékeim (Bp., 1928).

Emlékezete

• Zs. R. (Erdészeti L. 1939) Zs. R. (Nekrológ, Köztelek, 1939.)

Jegyzetek

1. Zselénszky Róbert, gróf, Zelanka-Źeléński, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC17155/17380.htm
2. Olykor Zelanka-Źeléński, Zelenka-Zelensky, Zselénszky, Zelenka-Zelenski
3. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - báró Nopcsa Elekné gróf Zelenka-Zelenski Matild
4. K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 70. kötet - 560. oldal
5. Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - gróf Károlyi Viktorné báró Orczy Irma

Források

• Magyar életrajzi lexikon 1900–1990. Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Budapest, 2001, Arcanum. (Hozzáférés: 2010. június 30.)
• Sturm-féle országgyűlési almanach 1910–1915. [2009. január 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 30.) Želenski névalakkal
• Magyar országgyűlési almanach 1927–1932. [2014. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 30.) Zelanka Želenski névalakkal
• Életrajzi Index Petőfi Irodalmi Múzeum
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  

További információk

• Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999.
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Bp., Béta Irodalmi Rt., 1937.
• Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1932.
• Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Bp., Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1911-1932.
• Magyar politikai és közigazgatási compass (1919-1939). Szerk. Madarász Elemér. Bp., Magyar Politikai és Közigazgatási Compass Kiadóváll., 1939.
• A magyar társadalom lexikonja. Bp., A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
• Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.