Zágon

Zágon (Zagon)
A Mikes–Szentkereszty-kúria
Zágon címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Székelyföld
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Kovászna
Község	Zágon
Rang	községközpont
Irányítószám	527185
Körzethívószám	0267
SIRUTA-kód	65020
Népesség
Népesség	3766 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	2101 (2011)[1]
Népsűrűség	109,13 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	570 m
Terület	34,51 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 46′, k. h. 26° 07′45.766666666667, 26.116666666667Koordináták: é. sz. 45° 46′, k. h. 26° 07′45.766666666667, 26.116666666667
Zágon weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Zágon (keresztnév).

Zágon (románul Zagon) falu Romániában Kovászna megyében.

Fekvése

Kézdivásárhelytől 27 km-re délre a Feketeügy vízgyűjtőjének délkeleti sarkában a Nagy- és Kiszágon-patakok mellett fekszik, Papolc tartozik hozzá.

Nevének eredete

Neve valószínűleg az ősi Zagán istenség, majd később félisten nevéből ered aki bölcsé teszi az embereket, aki bort csinál a vízből, olajat a vérből,pénzérméket a fémből. Griffmadárként, griffszárnyas bikaként ábrázolták, totemállata a szakállas saskeselyű. A szó azonos az orosz karám és az óbolgár zagon (= két hold föld) szóval,bár ezen eredet kevésbé látszik valószínűnek.

Története

Középkori Szent Miklós templomának romjai a Szent Miklós temetőben láthatók, a 18. század végén hagyták el a reformátusok. Vásárjoga volt, egykor híresek voltak hetivásárai. A falu mellett Bodmezején az elpusztult Tatárszeg falu romjaira bukkantak. 1910-ben 5135 lakosából 2650 magyar, 2108 román, 9 német volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Orbai járásához tartozott.

1992-ben 4092 lakosából 2237 magyar, 1849 román és 6 cigány volt. Zágon híres református templomáról.

2011-ben 3916 lakosából 2096 magyar, 1820 román volt.[2]

Látnivalók

• Református temploma 1782-ben épült barokk stílusban.
• Római katolikus temploma 1822-ben, ortodox temploma 1814-ben épült.
• A Mikes-Szentkereszthy-kastély valószínűleg 17. századi eredetű, mai formáját a 18. század elején kaphatta. 1902-ben átalakították.

Híres emberek

• Itt született 1690-ben zágoni Mikes Kelemen, Rákóczi hadapródja, majd kamarása, szobra a kastély közelében áll, egykori szülőháza helyén emlékoszlop áll.
• Itt született Kőrösi Csoma Sándor egyik közelebbi felmenője, aki aztán Kőrösre költözött.
• Itt született 1805-ben szotyori Nagy Tamásné Vajna Terézia 1848-49 egyik hősnője.
• Itt született 1966-ban Tamás Sándor erdélyi magyar politikus, a Kovászna Megyei Önkormányzat elnöke.
• Itt született 1874-ben Csutak Vilmos muzeológus, tanár.
• Itt született 1968-ban Szabó Katalin tornászcsillag, többszörös olimpiai- és világbajnok.
• Kiss Manyi színművésznő itt töltötte gyermekéveit.
• Itt született 1918. május 15-én dr. Both Lajos belgyógyász főorvos.

Hivatkozások

1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro
2. Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Covasna (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. [2017. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 23.)

Külső hivatkozások

• Képek a kastélyról (familyhistory.ro)
• Képek az Ojtozi-szorosról, Csomakőrösről és Zágonról (www.erdely-szep.hu)
• Mikes-Szentkereszty kúria (terjhazavandor.ro)

Kapcsolódó szócikkek

• Mikes Kelemen emlékezete Erdélyben
• Bodola család (zágoni)
• Csoma család (zágoni és kőrösi)