hu Uzon

	Uzon (Ozun)
	Református templom
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Székelyföld
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Kovászna
Község	Uzon
Rang	községközpont
Irányítószám	527130
Körzethívószám	+40 x67
SIRUTA-kód	64648
	Népesség
Népesség	2362 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	2103 (2011)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	514 m
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 48′, k. h. 25° 51′45.800000°N 25.850000°EKoordináták: é. sz. 45° 48′, k. h. 25° 51′45.800000°N 25.850000°E
	Uzon weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Uzon témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Uzon (keresztnév).

Uzon (románul Ozun, németül Usendorf) falu Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében.

Fekvése

Sepsiszentgyörgytől 9 km-re délkeletre, a Feketeügy jobb partján fekszik.

Története

1332-ben Uzun néven említik először. Területe ősidők óta lakott. A Feketeügy teraszán bronzkori telep nyomaira bukkantak. 1612-ben a szászok dúlták fel, 1704-ben a labancok a faluval együtt porig égették, 1706-ban a kurucok ostromolták. A faluban 1717 és 1719 között pestisjárvány pusztított. 1764-ben itt eskették fel a császár iránti hűségre a bevonuló székely határőröket, ettől kezdve zászlóalj parancsnoki székhely lett. 1810-ben vásártartási joga volt. 1738-ban a vártemplomot földrengés rongálta meg. Az 1802. évi az újabb földrengés után 1819-ben lebontották, mai temploma 1829-re lett készen. Harangtornya 1844-ben épült a régi kaputorony helyén. Védőfalait 1901-ben lebontották. Az uzoni csatában esett el 1849. július 2-án Gábor Áron honvédőrnagy, a székely tüzérség parancsnoka. 1910-ben 1777 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 2714 lakosából 2431 magyar, 266 román, 10 cigány, 3 német. 2002-ben az egész községnek (a falvakkal együtt) 4575 lakosa volt, ebből 4025 (88%) magyar, 529 (11,5%) román.

Látnivalók

Bővebben: Uzoni református templom

Református vártemploma középkori 13. századi eredetű, 15. század végi átépítéssel.
Római katolikus temploma 1918-1922 közt épült.^[3]
Ortodox temploma 1830-ban épült.
A Mikes-kastély 1755 körül épült, elődjét a Béldi-udvarházat már 1544-ben említik. A kastélyt a 20. század elején átalakították.
A falu szélén az egykori huszárlaktanya 18. századi épülete áll.
Pünkösti-udvarház (épült: 1810 körül). Jelenleg itt van a községi könyvtár.
Gidófalvi-udvarház
Temesváry-udvarház a 19. század végi eklektika egyetlen képviselője
Dankó-ház (épült: 1835)
Györbíró-ház (épült: 1838)
Tarcsi-ház (épült: 1826)

Híres emberek

Innen származik az uzoni gróf Béldi család, melynek számos neves tagja született itt.
Itt született 1871-ben Erdélyi Lajos nyelvész.
Itt született 1888-ban Kováts Benedek magyar pedagógus és író.
Itt született 1927-ben Beke György író, műfordító, újságíró.
Itt született 1950-ben Veres István újságíró, műfordító.
Uzoni Jankó Boldizsár, 18. századi református egyházi író;
Uzoni Fosztó István (1729-1777), unitárius lelkész, történetíró;
Uzoni Béldi Mátyás (1707-1804) latin nyelvű elégiaszerző;
D. Veres Jenő (1882-1968) református lelkipásztor, egyházi író, szerkesztő és műfordító;
Kovács Benedek (1888-1975) tanár, író, műfordító;
Kelemen Lajos (1888-1968) a Bukaresti Magyarság című újság társszerkesztője;
Pünkösti Gergely (1820-1912), 1848–49 béli őrnagy;
Pünkösti Pál (1804-1868) őrnagy a 8. huszárezredben;
Pünkösti Ferenc (1835–1898), református pap, személyesen fogadhatta a községbe érkező Jókait és róla készített fényképfelvételt Orbán Balázs, amikor Uzonnal és környékével ismerkedett.
Pünkösthy László (1912–1948) mártírhalált halt vezérkari százados volt.