|
York-ház
A York-ház a Plantagenet-dinasztia egyik ága volt, amely a középkorban három királyt adott Angliának. Eredete York hercegének címét II. Richárd adományozta nagybátyjának, Langley Edmundnak 1385-ben, így ő tekinthető a dinasztia alapítójának.[1] Halála után fia, Eduárd kapta meg a címet 1402-ben. Ő egyenes ági örökös nélkül halt meg 1415-ben Azincourt-i csatában. A York hercege címet 1425-ben Plantagenet Richárd, Cambridge grófja vette fel, aki apja és anyja (Anne de Mortimer) révén is III. Eduárd angol király leszármazottja volt. Ebből következően Richárd igényt tartott a koronára, amelyet 1422. augusztus 31. óta a félkegyelmű, szintén a Plantagenet-dinasztiából eredő Lancaster-ház sarja, VI. Henrik viselt. A két rokon család vetélkedéséből alakult ki a később rózsák háborúja néven elhíresült polgárháború. Az összecsapás-sorozat a szemben álló felek jelképei közé tartozó rózsákról (Lancaster-ház: vörös, York-ház: fehér) kapta a nevét. York-házi királyokA dinasztia első királya IV. Eduárd, Richárd fia lett, aki két alkalommal is uralkodott. Először 1461. március 4. és 1470. október 30. között, majd 1471. április 11. és 1483. április 9. között. 1470-ben a Lancaster-párt még el tudta távolítani, hogy ismét VI. Henriket ültesse a trónra, de sógora, Merész Károly burgundi herceg segítségével visszatért Angliába, és ismét megszerezte a koronát. Ezután a Lancaster-házat szinte teljesen kiirtotta. IV. Eduárdot fia, a még gyermek V. Eduárd követte a trónon 1483. április 9-én. Őt nagybátyja, Richárd Gloucester hercege néhány hónap múlva testvérével, Richárd yorki herceggel együtt a londoni Towerbe záratta, és valószínűleg megölette, majd III. Richárd néven trónra lépett. Csak 1485. augusztus 22-éig uralkodott, ekkor ugyanis életét vesztette a Bosworth-i csatában. Őt több York-házi király nem követte. A rózsák egyesüléseA fehér és a vörös rózsa, vagyis a York- és a Lancaster-ház VII. Henrik trónra lépésével egyesült. Ekkor záródott le végképp a két nagy család szembenállása.[2] Családfa
Jegyzetek
További információk
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
