Horvátország uralkodóinak listája

Horvátország királya
Királyi címer
Leghosszabb ideig uralkodott I. Ferenc József 1848. december 2. – 1916. november 21.
Adatok
Megszólítás	Ő királyi felsége
Első	I. Tomiszláv
Utolsó	II. Tomiszláv
Uralkodóház	Lista * Trpimirović-ház (925–1090) Svačić-ház (1093–1097) Árpád-ház (1102-1301) Anjou-ház (1308-1395) Luxemburg-ház (1395-1437) Habsburg-ház (1437–1439, 1444–1457, 1526-1780) Jagelló-ház (1440-1444, 1490-1526) Hunyadi-ház (1458-1490) Szapolyai-ház (1526–1571) Habsburg–Lotaringiai-ház (1780-1919) Savoyai-ház (1941–1943)
Házastársa	Horvát királyné
Rezidencia	Budavári Palota, Buda (1102-1536;1783-1918) Pozsonyi vár, Pozsony (1536–1783)
Regnálás kezdete	925
Regnálás vége	1943. július 31.
Előd	Fejedelem
A Wikimédia Commons tartalmaz Horvátország királya témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A mindenkori horvát király uralkodói cím volt, melyet I. Tomiszláv királytól (925) kezdve használták a horvát, majd később magyar királyok. A címet 1106-tól Magyarország mindenkori királya birtokolta (Horvátország és Szlavónia királya címekkel együtt).[1] Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásával a cím is megszűnt, I. Károly (IV. Károly néven magyar király) elvesztette ezt a címét. Horvátország 1941-ben függetlenedett Jugoszláviától, azonban náci-olasz megszállás alá került. Névlegesen Független Horvát Állam lett a neve, az ország élére pedig megválasztották II. Tomiszláv királyt a Savoyai-házból. Végül 1943-ig viselte ezt a címet. Ő volt az utolsó horvát király.

A címet viselők listája

Az alábbi táblázat Horvátország uralkodóinak sorát tartalmazza. A horvát és más szláv törzsek körülbelül a 7. században érkeztek meg a mai Horvátország és Bosznia-Hercegovina területére. A frankok hatására a horvátok felvették a keresztény hitet, és államot alapítottak. A magukat horvátoknak nevező törzsek a Tengermelléken, azaz Dalmáciában, a velük közeli rokon szláv törzsek a Dráva és a Kapela hegység között (Szlavónia) hoztak létre államot. A Szlavóniai Fejedelemség a magyar honfoglalás áldozata lett, azonban Szlavón bánság néven megőrizte részleges különállását a Magyar Királyságon belül. A Horvát Fejedelemség, majd Horvát Királyság a 11. század végétől lett a magyar korona országa, mint Horvát bánság. Dalmáciára nagy részére Velence terjesztette ki az uralmát a 15. században. Horvátországot 1918-ig a bánok kormányozták, akiket a magyar király nevezett ki a terület élére. A horvát és szlavón bánok listája a Horvát bán szócikkben található.

Tengerparti horvát királyok

Portré	Uralkodó Uralkodási ideje	uralkodóház	Egyéb
	Ő királyi felsége I. Tomiszláv (925–928)	Trpimirović-ház	X. János pápa 925-ben királynak nevezi.
	Ő királyi felsége II. Trpimir (928–935)		Tomiszláv öccse.
	Ő királyi felsége I. Krešimir (935–945)		Trpimir gyermeke
	Ő királyi felsége Miroszláv (945–949)		Kresimir fia.
	Ő királyi felsége II. Krešimir Mihály (949–969)		Miroszláv öccse, elfoglalta Boszniát.
	Ő királyi felsége Stjepan Držislav (969–997)		II. Kresimir fia.
	Ő királyi felsége Szvetoszláv Szuronja (997–1000)		Stjepan Držislav fia.
	Ő királyi felsége III. Krešimir (1000–1030)		Stjepan Držislav fia.
	Ő királyi felsége Gojszláv (1000–1020)		Stjepan Držislav fia.
	Ő királyi felsége I. István (1030–1058)		III. Kresimir fia.
	Ő királyi felsége IV. Krešimir Péter (1058–1074)		István fia.
	Ő királyi felsége Szlavics (1074–1075)		Dmitar Zvonimir ellenkirálya.
	Ő királyi felsége Dmitar Zvonimir (1076–1089)		IV. Kresimir unokatestvére, felesége Ilona, I. Béla leánya (1063).
	Ő királyi felsége II. István (1089–1090)		Ellenkirálya Szlavics dalmáciai nemes.
	Ő királyi felsége Álmos (1091–1096)	Árpád-ház
	Ő királyi felsége Svačić Péter (1093–1097)	Svačić-ház	A Gvozd-hegységi csatában esett el.

Magyar királyok (1102–1804)

Bővebben: Magyarország uralkodóinak listája és magyar király

Portré	Uralkodó Uralkodási ideje	Címere	uralkodóház	Egyéb címek
	Ő királyi felsége Kálmán (1106–1116)		Árpád-ház	Magyar király Horvát király
	Ő királyi felsége II. István (1116–1131)
	Ő királyi felsége I. Béla (1131–1141)
	Ő királyi felsége I. Géza (1141–1162)
	Ő királyi felsége III. István (1162–1172)
	Ő királyi felsége II. Béla (1172–1196)
	Ő királyi felsége Imre (1196–1204)
	Ő királyi felsége I. László (1204–1205)
	Ő királyi felsége I. András (1205–1235)
	Ő királyi felsége III. Béla (1235–1270)
	Ő királyi felsége V. István (1270–1272)
	Ő királyi felsége II. László (1272–1290)
	Ő királyi felsége II. András (1290–1301)
	Ő királyi felsége Vencel (1301–1305)		Přemysl-ház
	Ő királyi felsége Ottó (1305–1307)		Wittelsbach-ház
Üres (1307–1309)
	Ő királyi felsége I. Károly (1309–1342)		Anjou-ház	Magyar király Horvát király
	Ő királyi felsége I. Lajos (1342–1382)			Magyar király Horvát király Lengyel király
	Ő királyi felsége Mária (1382–1385 1386–1395)			Magyar királynő Horvát királynő
	Ő királyi felsége II. Károly (1385–1386)			Magyar király Horvát király Nápoly-szicíliai király
	Ő királyi felsége Zsigmond (1387–1437)		Luxemburg-ház	Magyar király Horvát király Cseh király Német király Német-római császár
	Ő királyi felsége Albert (1437–1439)		Habsburg-ház	Magyar király Horvát király Cseh király Német király
	Ő királyi felsége III. László (1440–1457)			Magyar király Horvát király Cseh király
	Ő királyi felsége I. Ulászló (1440–1444)		Jagelló-ház	Magyar király Horvát király Cseh király Lengyel király
	Ő királyi felsége I. Mátyás (1457–1490)		Hunyadi-ház	Magyar király Horvát király Cseh király
	Ő királyi felsége II. Ulászló (1490–1516)		Jagelló-ház
	Ő királyi felsége II. Lajos (1516–1526)
	Ő királyi felsége I. János (1526–1540)		Szapolyai-ház	Magyar király Horvát király
	Ő királyi felsége II. János (1540–1571)			Magyar király Horvát király Erdélyi fejedelem
	Ő királyi felsége I. Ferdinánd (1526–1564)		Habsburg-ház	Magyar király Horvát király Cseh király Német-római császár
	Ő királyi felsége Miksa (1564–1576)
	Ő királyi felsége Rudolf (1576–1608)
	Ő királyi felsége II. Mátyás (1608–1619)
	Ő királyi felsége II. Ferdinánd (1619–1637)
	Ő királyi felsége III. Ferdinánd (1637–1657)
	Ő királyi felsége IV. Ferdinánd (1647–1654)
	Ő királyi felsége I. Lipót (1657–1705)
	Ő királyi felsége I. József (1705–1711)
	Ő királyi felsége III. Károly (1711–1740)
	Ő királyi felsége Mária Terézia (1740–1780)
	Ő királyi felsége II. József (1780–1790)		Habsburg–Lotaringiai-ház	Magyar király Horvát király Cseh király Német-római császár
	Ő királyi felsége II. Lipót (1790–1792)

Osztrák császárok (1804–1918)

Bővebben: Ausztria császára

I. Ferenc 1804-ben felvette a császári címet, így ez lett a legmagasabb titulus, amit a királyság uralkodója birtokol.

Portré	Uralkodó Uralkodási ideje	Uralkodási évek	Címere	Házassága	Elhunyt
	Ő királyi fensége I. Ferenc (1797–1835)	38 év, 3 hónap, 15 nap		Szicíliai Mária Terézia ∞ 1790. augusztus 19. Gyermekeik száma: 12 Ausztriai Mária Ludovika ∞ 1808. január 6. nem születtek gyermekeik Bajor Karolina Auguszta ∞ 1816. október 29. nem születtek gyermekeik	1835. március 2. Bécs, Ausztria (67 évesen)
	Ő királyi fensége I. Ferdinánd (1835–1848)	11 év, 9 hónap		Savoyai Mária Anna ∞ 1831. február 12. nem születtek gyermekeik	1875. június 29. Prága, Csehország (82 évesen)
	Ő királyi fensége I. Ferenc József (1848–1916)	67 év, 11 hónap, 19 nap		Bajorországi Erzsébet ∞ 1831. február 12. Gyermekeik száma: 4	1916. november 21. Bécs, Ausztria (86 évesen)
	Ő királyi fensége VI. Károly (1916–1918)	1 év, 11 hónap, 21 nap		Parmai Zita ∞ 1911. június 13. Gyermekeik száma: 8	1922. április 1. Funchal, Portugália (34 évesen)

A Független Horvát Állam királya

Portré	Uralkodó Uralkodási ideje	Címere	uralkodóház	Egyéb címek
	Ő királyi felsége II. Tomiszláv (1941–1943)		Savoyai-ház

Lásd még

• Horvát királyok családfája

Jegyzetek

1. Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben, Adatbázis, 20. fejezet - Horvát-Szlavonország, Arcanum Kft.

Források

• Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez : császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Ford. Hulley Orsolya. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963 547 849 6  
• John E. Morby: A világ királyai és királynői: Az idők kezdetétől napjainkig [ford.: Hideg János] (eredeti kiadás: J. E. Morby: Dynasties of the World. A Chronological and Genealogical Handbook, Oxford University Press, 1989.). Debrecen: Mæcenas. 1991. ISBN 963 7425 48 9