|
Wout van Aert
Wout van Aert (Herentals, 1994. szeptember 15. –) belga profi kerékpárversenyző, jelenleg a Team Jumbo–Visma csapatában teker. Korábban háromszoros cyclo-cross világbajnok, olimpiai ezüstérmes versenyző. PályafutásaVan Aert karrierjét a cyclo-cross szakágban kezdte, ahol nagy sikereket ért el. Első érmét világbajnokságról 2012-ben szerezte, amikor második lett Matthieu van der Poel mögött a junior kategóriában, majd a következő két évben az U23-as kategóriában szerzett egy bronzérmet illetve 2014-ben világbajnok lett. 2015-ben vett részt az első felnőtt világbajnokságán ahol második lett, szintén Van der Poel mögött, majd a rákövetkező években sorozatban háromszor szerezte meg a világbajnoki címet. Első World Tour csapatába való szerződését megelőzően a Vérandas Willems–Crelan kontinentális csapatában tekert, első tavaszi klasszikusa a 2018-as Strade Bianche volt. Van Aert itt sokáig tartotta magát az első bolyban, végül leszakadt, majd az utolsó emelkedőn elesett, de még így is felfért a dobogóra, harmadik lett. Megnyerte a dán körversenyt, majd az Európa-bajnokság mezőnyversenyén a harmadik helyen végzett.[1] Az év végén kiderült, hogy csapata összeolvad egy másik kontinentális csapattal, így úgy döntött, hogy felbontja szerződését, és így a tervezettnél egy évvel korábban, 2019-ben igazolta őt le a Team Jumbo–Visma.[2] Első versenyén új csapatában a Strade Bianchén ismét a harmadik helyen végzett, majd második lett az E3-on és hatodik a Milánó–Sanremon. A Critérium du Dauphiné többnapos versenyén 2 szakaszt is meg tudott nyerni és megnyerte a pontversenyt a verseny végén. Később elindult a Tour de France-on, ahol egy csapatidőfutam-győzelem után a 10. szakaszon is győzeledelmeskedni tudott egy sprintben. A 13. szakaszon, a paui időfutamon azonban van Aert nagyot esett és teljes karrierje veszélybe került lábsérülései miatt.[3] A szezon hátralevő részét ki kellett hagynia és kérdéses volt, hogy a 2020-as tavaszi klasszikusokra felépül-e. Végül decemberben sikeresen el tudott kezdeni edzeni, majd a Covid19 pandémia miatt elhalasztott szezonkezdés miatt sokkal több ideje maradt a rehabilitációra. Emiatt az augusztusra tolódott kezdés miatt már ereje teljében érkezett az első versenyekre és két harmadik helye után meg tudta nyerni Sienában a Strade Bianchét. A következő versenyére egy héttel később került sor, ekkor megszerezte első monumentum győzelmét miután meg is tudta nyerni a Milánó–Samremót. A szeptemberben megrendezett Tour de France-on ismét sikerült megnyernie két szakaszt, mindkettőt sprintben. Később a Gent–Wevelgemen is nagy esélye volt a győzelemre, de végül Matthieu van der Poellal csak egymásra figyeltek és kicsúszott a kezeik közül a győzelem. Az év végén az országútikerékpár-világbajnokságon mindkét fő számra esélyesként érkezett, de végül csupán két ezüstéremmel távozhatott Imolából. A mezőnyversenyen Filippo Ganna bizonyult egyedül gyorsabbnak nála, míg a mezőnyversenyen Julian Alaphilippe solo sikere után a főmezőnyben sikeresen sprintelt a második helyért. .jpg) 2021-ben a Strade Bianchén a negyedik helyen zárt, viszont később, a Tirreno–Adriatico egyhetesén nyert egy szakaszt és az összetett második helyén zárt Tadej Pogačar mögött. Tavasszal megnyerte a Gent–Wevelgemet, majd célfotóval ugyan, de az Amstel Gold Race-t is az első helyen zárta Tom Pidcock előtt. Nyáron indult a Tour de France-on, ahol három teljesen különböző karakterisztikájú szakaszt is meg tudott nyerni. A 11. szakaszon, mely során kétszer mászták meg a híres Mount Ventoux hegyét, egy hosszú támadás után tudta megnyerni a hegyi etapot.[4] A 20. szakaszon egyéni időfutamban diadalmaskodott, majd az utolsó, 21. szakaszt is megnyerte, amely az ikonikus Champs-Élysées sprintbefutóját foglalta magába. Az olimpiára is hatalmas esélyesként érkezett, de végül nem tudta beváltani a hozzá fűzött reményeket, hiszen a mezőnyversenyen Richard Carapaz után újfent második lett, míg az időfutamon nem zárt a dobogón. Később a Belgiumban tartott világbajnokságon a hazaiak kedvenceként versenyezhetett, de 2020-hoz hasonlóan az időfutamon szintén Filippo Ganna mögött végzett.[5] A mezőnyversenyen sokáig az első csoportban haladt, de végül nem tudott dobogón zárni. EredményekCyclo-cross
Országúti-kerékpárTöbbnapos versenyek
Egynapos versenyek
Bajnokságok és világversenyek
Jegyzetek
További információk
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
