Vincent F. Harrington
Vincent Francis Harrington (Sioux City, Iowa, Amerikai Egyesült Államok, 1903. május 16. – Rutland, Anglia, Egyesült Királyság, 1943. november 29.) amerikai demokrata képviselő, a légierő őrnagya. Szolgálati ideje alatt szívrohamot kapott. Egy Liberty osztályú hajó a nevét viseli. FiatalkoraSzülei Thomas F. és Maria Harrington. A Cathedral Grammar Schoolba,[2] majd a ferencesek által Harrington szüleitől vásárolt telken[3] alapított Trinity College Academybe járt. A Notre Dame Fighting Irishnél a „négy lovasnak” becézett[4] csapat amerikaifutball-játékosa volt.[5] 1925-ös diplomaszerzését követően a Columbia Egyetem (ma Portlandi Egyetem) atlétikai igazgatója, valamint közgazdaság- és történelemoktatója volt.[2] 1927 után visszatért Sioux Citybe, ahol édesapja cége, a Continental Mortgage Company igazgatóhelyettese és kincstárnoka, később vezérigazgatója volt.[2][5] 1927. június 7-én feleségül vette Catherine O’Connort. Két lányuk (Catherine Tim és Patricia Ann) született.[2] Pályafutása1933 és 1937 között az iowai szenátus tagja volt.[6] Megválasztása1936 júniusában a demokraták kormányzóhelyettesnek jelölték, azonban Richard L. Murphy szenátor autóbalesetben elhunyt, és mandátumának maradék idejét Guy Mark Gillette töltötte ki, Harringtont pedig inkább képviselőnek jelölték.[7] A választáson több mint tízezer szavazattal legyőzte a republikánus Fred B. Wolfot. Újraválasztások1938-ban 269, 1940-ben pedig 2140 szavazattal győzte le a republikánus Albert F. Swansont. A körzetek újrarajzolásaAz 1940-es népszámlálást követően Iowa állam kilenc választókerületéből egyet elvesztett, így a republikánus többségű képviselőház a 9. körzetből Monona megye 7. kerületbe sorolásával megalkotta a 8. kerületet. Az átrajzolással Harrington újraválasztási esélye jelentősen csökkent.[8] A második világháború kitörésekor ellenezte Franklin D. Roosevelt semlegességtől való eltávolodását, és a kölcsönbérleti törvény, valamint a katonai embargók felfüggesztése ellen szavazott.[9] 1936 után Iowában Roosevelt népszerűsége csökkent, ami Harringtont népszerűbbé tette, azonban a Pearl Harbor elleni japán támadást követően a semlegességet támogató képviselők nehezen tartották meg székeiket. Lemondása1940-es választási ígérete az volt, hogy ha valaha a háború mellett szavaz, ő maga is csatába indul,[10] így a Pearl Harbor-i támadást követően 1942 májusában a légierő századosa lett.[11] Azt nyilatkozta, hogy „a képviselői státuszomról való döntés a választókerület népének kezében van”.[11][12] Az 1942-es választás előtt Roosevelt megtiltotta, hogy a képviselők részt vegyenek a háborúban,[13] ezért Harrington 1942. szeptember 5-én távozott a kongresszusból.[10] Lemondása miatt két jelöltet választottak: a mandátumának maradék idejére a republikánus Harry E. Narey-t, míg a következő ciklusra a szintén republikánus Charles B. Hoevent. Katonai szolgálata és halála1943. november 29-én Rutlandben szívrohamban elhunyt.[5] Sírhelye a Cambridge-i Amerikai Temetőben van. 1944 júliusában özvegye felavatta a Liberty osztályú SS Vincent Harringtont.[14] Jegyzetek
Fordítás
További információk
|
Portal di Ensiklopedia Dunia