Vernor Vinge

Vernor Vinge
A 2006-os Privacy and Freedom ACM konferencián
Született	Vernor Steffen Vinge 1944. október 2.[1][2][3] Waukesha, Wisconsin, USA
Elhunyt	2024. március 20. (79 évesen)[4] La Jolla[5]
Állampolgársága	amerikai
Házastársa	Joan D. Vinge (1972–1979)
Foglalkozása	matematikus, számítógép-tudós, író
Tisztsége	professor emeritus
Iskolái	Kaliforniai Egyetem, San Diego (PhD, matematika) Kaliforniai Egyetem, San Diego (MA) Michigani Állami Egyetem (BSc) San Diegó-i Állami Egyetem
Kitüntetései	Prometheus-díj (1987) Inkpot Award (1992)[6] Hugo-díj a legjobb regénynek (1993) Cosmos 2000 Award (1995) Premio Gigamesh (1995) Hugo-díj a legjobb regénynek (2000) Prometheus-díj (2000)[7] John W. Campbell Memorial Award for Best Science Fiction Novel (2000) Hugo-díj a legjobb kisregénynek (2002)[8] Hugo-díj a legjobb kisregénynek (2004)[9] Locus Award for Best Novella (2004)[10] Kurd Lasswitz Award for Best Foreign Work (2004) Hugo-díj a legjobb regénynek (2007) Locus-díj a legjobb sci-fi regénynek (2007)[11]
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Vernor Vinge témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Vernor Steffen Vinge (Waukesha, Wisconsin, 1944. október 2. – 2024. március 20.) amerikai matematikus, számítógép-tudós és tudományos-fantasztikus író, akit legtöbben a Tűz lobban a mélyben (1992) című Hugo-díjas regénye és 1993-ban megjelent Technológiai szingularitás[12] című esszéje által ismernek. Esszéjében arról érvel, hogy a korunkban tapasztalható exponenciális technológiai változás el fog érni egy pontot, amelynek következményeit nem tudjuk megjósolni.

Munkássága

Első, Apartness (Távolság) című írása 1965-ben jelent meg az Analog Science Fiction magazinban. Ezt követően, az 1960-as években és az 1970-es évek elején számos írása jelent meg sci-fi magazinokban, többek között a Grimm’s World (Grimm világa) (1969) és a The Witling (Okostojás) (1975) című novellái.

A True Names (Igaz nevek) című 1982-ben megjelent művéért kapta az első nagyobb elismerést. Ez egyike az első történekeknek, amelyekben a kibertér – ami később központi szerepet játszott William Gibson, Neal Stephenson és más cyberpunk írók történeteiben – fogalma teljesen kidolgozottan jelenik meg.

Következő két regénye, The Peace War (A béke háború) (1984) és a Marooned in Realtime (A valós idő foglyai) (1986) – többek között – áthatolhatatlan energiamezőket létrehozó technológiák hatásaival foglalkozik. E két írás alakította ki Vinge-ről a ötleteit kiemelkedően kreatívan, logikusan és újszerűen felhasználó író képét. Mindkét könyvét nevezték Hugo-díjra, de akkor azokat William Gibson és Orson Scott Card kapta.

E két regény és a True Names kihangsúlyozta Vinge érdeklődését a technológiai szingularitás iránt. A True Names egy a Szingularitáshoz nagyon közel álló világban játszódik. A The Peace War világában a Szingularitást az említett energiamezőkkel tudták elhalasztani, míg a Marooned in Realtime egy csoport történetét írja le, akiknek sikerült a Szingularitás hatását elkerülni.

Vinge 1992-ben kapta meg első Hugo-díját az A Fire Upon the Deep című regényéért. A történet egy olyan galaxisban játszódik amely „gondolati zónákra” osztódik. Minél távolabb kerülünk a galaxis középpontjától, annál magasabb szintű technológiákat érhetünk el, mert egyre nagyobb sebességű – egy határ után a fénysebességnél is nagyobb – információátvitel válik lehetővé. A Föld a „lassú zónában” helyezkedik el, ahol a fénysebesség nem léphető át. A könyv nagyobb része viszont az „Odaát” (The Beyond) nevű zónában játszódik, ahol a fénysebesség átléphető, de a Szingularitás még itt sem következhet be, mivel ahhoz még nagyobb sebességű információátvitelre lenne szükség. (Ilyen zóna is megjelenik a könyvben.) Ebben az univerzumban Vinge egy hagyományos sci-fi-t írhatott anélkül, hogy ellentmondjon saját elképzelésének a technológiai fejlődésről, mely szerint a könyvben szereplő technológiáknak ki kellene váltaniuk a Szingularitást. A könyv számos más új ötletet is tartalmaz, egy egyedien gazdag és összetett univerzumot és történetet mutatva be.

Az A Deepness in the Sky (Mélység az égben) (1999) az A Fire Upon the Deep története előtt játszódik 30 000 évvel. Több, egymással versengő csoport történetét írja le, ahogy azok a Lassú Zónában egy technológiailag gyorsan fejlődő idegen kultúra kihasználásáért küzdenek. Az A Deepness in the Sky 2000-ben kapott Hugo-díjat.

Szintén Hugo-díjat kapott a Fast Times at Fairmont High (Gyors idők a Fermontban) (2002) című novellájáért, The Cookie Monster (Sütiszörny) (2004) című kisregényéért, valamint a Rainbows End (A szivárvány tövében) című regényéért. Ez utóbbi műve a Locus-díjat is elnyerte.

Vinge 2002-ben hagyta abba a tanítást a San Diegó-i állami egyetemen, azóta idejét az írásnak szenteli.

Volt felesége, Joan D. Vinge , akitől 1979-ben vált el, szintén ismert sci-fi-író.

Főbb művei

Regények

• Grimm's World (1969), átdolgozva Tatja Grimm's World címmel (1987)
• The Witling (1976)
• The Peace War (1984) (Az Across Realtime című gyűjteményben is megjelent.)
• Marooned in Realtime (1986) (Az Across Realtime című gyűjteményben is megjelent.)
• A Fire Upon the Deep (Tűz lobban a mélyben) (1992) – Gondolati zónák 1.
• A Deepness in the Sky (1999) – Gondolati zónák 2.
• Rainbows End (A szivárvány tövében) ISBN 0-312-85684-9 (2006)
• The Children of the Sky (2011) – Gondolati zónák 3.

Gyűjteményes kötetek

• True Names and Other Dangers ISBN 0-671-65363-6
  • „Bookworm, Run!” (Könyvféreg, fuss!)
  • „True Names”
  • „The Peddler's Apprentice”
  • „The Ungoverned”
  • „Long Shot” (Távoli cél)
• Threats… and Other Promises ISBN 0-671-69790-0
  • „Apartness”
  • „Conquest by Default”
  • „The Whirligig of Time”
  • „Gemstone” (Drágakő)
  • „Just Peace”
  • „Original Sin”
  • „The Blabber”
• Across Realtime
  • „The Peace War”
  • „The Ungoverned”
  • „Marooned in Realtime”
• True Names and the Opening of the Cyberspace Frontier ISBN 0312862075 (tartalmazza a „True Names”-t és mások által írt esszéket)
• The Collected Stories of Vernor Vinge ISBN 0312873735 vagy ISBN 0312875843
  • „Bookworm, Run!”
  • „The Accomplice”
  • „The Peddler's Apprentice”
  • „The Ungoverned”
  • „Long Shot”
  • „Apartness”
  • „Conquest by Default”
  • „The Whirligig of Time”
  • „Bomb Scare”
  • „The Science Fair”
  • „Gemstone
  • „Just Peace”
  • „Original Sin”
  • „The Blabber”
  • „Win A Nobel Prize!”
  • „The Barbarian Princess”
  • „Fast Times at Fairmont High”

Magyarul megjelent művei

• A szivárvány tövében; ford. Tamás Dénes; Metropolis Media, Bp., 2010 (Galaktika fantasztikus könyvek)
• Tűz lobban a mélyben; ford. Tamás Gábor; Ad Astra, Bp., 2012

Jegyzetek

1. ISFDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
2. NooSFere (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
3. Vegetti Catalog of Fantastic Literature (olasz nyelven)
4. Summary Bibliography: Vernor Vinge. ISFDB. (Hozzáférés: 2024. március 21.)
5. Benj Edwards: Vernor Vinge, father of the tech singularity, has died at age 79 (angol nyelven), 2024. március 21. (Hozzáférés: 2024. március 21.)
6. Inkpot Awards. (Hozzáférés: 2021. szeptember 17.)
7. Prometheus Awards 2000. Science Fiction Awards Database. (Hozzáférés: 2024. március 21.)
8. https://www.thehugoawards.org/hugo-history/2002-hugo-awards/
9. https://www.thehugoawards.org/hugo-history/2004-hugo-awards/
10. https://www.sfadb.com/Locus_Awards_2004
11. https://www.sfadb.com/Locus_Awards_2007
12. The Coming Technological Singularity: How to Survive in the Post-Human Era, 1993

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Vernor Vinge témájú médiaállományokat.

• „The Cookie Monster” (Sütiszörny), részlet a Hugo-díjas kisregényből az Analog Science Fiction weboldalon
• ISFDB Bibliográfia: Vernor Vinge
• Vernor Vinge kategória a google-on