hu Vereshegy

	Vereshegy (Poráč)
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Iglói
Rang	község
Első írásos említés	1358
Polgármester	Peter Volčko
Irányítószám	053 23
Körzethívószám	053
Forgalmi rendszám	SN
	Népesség
Teljes népesség	1006 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	53 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	771 m
Terület	18,85 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 53′ 02″, k. h. 20° 43′ 29″48.883889°N 20.724722°EKoordináták: é. sz. 48° 53′ 02″, k. h. 20° 43′ 29″48.883889°N 20.724722°E
	Vereshegy weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Vereshegy témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vereshegy (1899-ig Porács, szlovákul: Poráč) község Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában.

Fekvése

Iglótól 15 km-re délkeletre, a Szepes-Gömöri Érchegységben 760 méterre a tengerszint felett fekszik.

Története

Ősi hegyi bányásztelepülés, 1247-ben utal rá először oklevél, de valószínűleg sokkal régebbi. Bányáiban aranyat, ezüstöt, rezet, később vasércet és higanyt bányásztak. Írott forrásban 1358-ban bukkan fel először a neve „Veresheg” néven. 1382-ben „Vereshegy”-ként említik, ekkor már állt Szent György tiszteletére szentelt temploma. A 15. században Lapispataky László szepesi gróf szerezte meg. Ekkor német és szlovák lakói a bányászat mellett mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. 1471-ben „Verezheg alias Rotenberg”, 1474-ben „Weresheg, alias Palocz, Porach” alakban szerepel a korabeli forrásokban. A falu egyre gyorsabban fejlődött. A 16. század elején már a márkusfalvi Máriássy családé. Mai templomának elődjét, a Szent Demeter tiszteletére szentelt fatemplomot 1670-ben építették. A 17. század kuruc háborúi és a járványok miatt a lakosság száma nagyon visszaesett, pótlásukra főként ruszin lakosságot telepítettek be. A 18. század elején már a ruszinok voltak többségben a településen. 1752-ben 682 görögkatolikus és 60 római katolikus élt itt. Az ipari forradalom hatására megnőtt a kereslet a vasérc iránt. Ekkor alapították meg a vereshegyi bányászati vállalatot, melynek fő részvényesei a Máriássyak és gazdag polgárcsaládok voltak.1773 és 1776 között felépült a ma is álló kőtemplom. 1787-ben 93 házában 612 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PORACS, vagy Vereshegy. Tót falu Szepes Vármegyében, földes Ura Márjásy Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Haraszthoz közel, mellynek filiája, határja ollyan, mint Teszlicskáé, második osztálybéli.”^[2]

1828-ban 140 háza és 1017 lakosa volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Pórács, orosz falu, Szepes vmegyében, Wagendrüsselhez keletre 1 órányira: 102 romai, 950 görög kath. lak. Gör. kath. parochia. Vizimalmok. – Ezen helységhez Slovenka felől egy vadregényes völgy vezet. F. u. Marjássy, Vitális nemzetség. Ut. post. Lőcse.”^[3]

1880 és 1890 között lakói közül sokan kivándoroltak. A 19. század végén a bányászat hanyatlása következett be, mely folytatódott a gazdasági válság idején is. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott.

1948 után újra fellendült a vasércbányászat. Az itteni bányavállalat a csehszlovák acélgyártás egyik fő szállítója lett. A bányászati tevékenység csak 1989 után csökkent jelentősen. Ma itt működik a szepesi térség utolsó mélyművelésű bányája, melynek teljes mélysége 505 m, a vízbetörések miatt azonban a művelés csak 281 m-ig folyik.

Népessége

1910-ben 999, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 1036 lakosából 688 szlovák, 247 cigány, 84 ruszin volt.

2011-ben 1009 lakosából 703 szlovák, 176 cigány, 102 ruszin.

Nevezetességei

Szent Demeter tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1773 és 1776 között épült. 1905-ben homlokzatát klasszicista stílusban építették át. 1759-ből származó kelyhe van.
18. századi kápolnája.
A település legvonzóbb turisztikai látványossága a vadregényes Vereshegyi-völgy.
A falu feletti Galmus-hegyről (Vysoký vŕšok) kitűnő kilátás nyílik a környező tájra.
A vidék a téli sportok kedvelőinek népszerű üdülőhelye.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]