hu Szepesedel%C3%A9ny

	Szepesedelény (Odorín)
	; Szepesedelény zászlaja
	; Szepesedelény zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Iglói
Első írásos említés	1263
Polgármester	Mária Goduľová
Irányítószám	053 22
Körzethívószám	053
Forgalmi rendszám	SN
	Népesség
Teljes népesség	1005 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	103 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	439 m
Terület	9,14 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 55′ 60″, k. h. 20° 37′ 60″48.933333°N 20.633333°EKoordináták: é. sz. 48° 55′ 60″, k. h. 20° 37′ 60″48.933333°N 20.633333°E
	Szepesedelény weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szepesedelény témájú médiaállományokat.
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Szepesedelény (1899-ig Odorin, szlovákul: Odorín, németül: Dirn) község Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában.

Fekvése

Iglótól 5 km-re keletre, a Hernád bal oldalán fekszik.

Története

Első temploma 1240 körül épült, valószínűleg a tatárjárásban megrongálódott, mert később román-gótikus stílusban építették át. 1263-ban „Odorin” néven említik először, szepesi szászok alapították a 13. század elején. 1287-ben „Odolyn”, 1299-ben „Odorinum”, „Oderin”, 1435-ben „Odorinum”, „Edelen” alakban szerepel a korabeli forrásokban. A falu a 15. században a Szapolyaiak szepesvári uradalmához tartozott. 1787-ben 45 házában 331 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ODORIN. Tót falu Sopron Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, határjának egy része soványas, de nagyobb része jó, javai is jelesek.”^[2]

1828-ban 73 háza volt 551 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1831-ben lakói részt vettek a felvidéki parasztfelkelésben.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Odorin, tót falu, Szepes vmegyében, egy felemelkedett helyen Iglóhoz keletre 1 órányira: 531 kath. lak. paroch. templommal, urasági tehenészettel. F. u. gr. Csáky. ut. p. Lőcse.”^[3]

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 580, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 872 lakosából 867 szlovák volt.

2011-ben 940 lakosából 924 szlovák.

Nevezetességei

Szent Miklósnak szentelt római katolikus temploma 13. századi, késő román-kora gótikus eredetű. A 18. században barokk stílusban építették át, északi kápolnája 1807-ben épült hozzá. Késő gótikus Madonna-szobra 1460 és 1480 között készült.
A plébánia épülete eredetileg barokk, 1826-ban klasszicista stílusban építették át.

Híres emberek

Itt hunyt el 1785-ben Bossányi Szerafin, minorita hittudós.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

Szepesedelény