A vasúti személykocsik UIC jelöléseinek nemzetközi szabványát a Nemzetközi Vasútegylet (UIC) hozta létre a személykocsik típusainak egységes jelölésére. Az azonosítók jelölésének leírását az UIC 438-1 döntvénye tartalmazza.[1]
A teherkocsik jelzéseivel ellentétben, a személykocsiknál csak a 12 jegyű pályaszám határozza meg egyértelműen a kocsi kialakítását, míg a sorozatjel kevésbé részletesen és országonként eltérő módon definiálja. Például az Eurofima szabvány szerint készült, első osztályú, teljesen azonos kocsikat Avmz (DB), Amoz (ÖBB, később Amz), A9u (SNCF), Am (SBB), A I6 (SNCB) és Az (FS) sorozatjelekkel is jelölik. A sorozatjel két részből áll: fő- és alsorozatjelből. A fősorozatjel (nagybetűs) jelölései nagyrészt nemzetközi szinten nagyrészt egységes, de egyes vasutak további jelöléseket is bevezettek. A műszaki tulajdonságokat leíró alsorozatjeleket (kisbetűs) a vasúttársaságok határozzák meg saját hatáskörben. Azonos jellemzőkkel rendelkező különböző sorozatú kocsik megkülönböztetésére egyes vasúttársaságok a sorozatjelet egy műszaki kóddal is kiegészítik (pl. Bmz226, vagy Byee546.2).
Fősorozatjel
Az egy vagy több betűből álló fősorozatjel képezi a típusjelzés kezdetét. A több betűből álló jelzések a kocsi több funkcióját jelölik, mint például az „R” mindig bisztró szakaszt jelöl, ezt kiegészítve a „WR” étkezőkocsit bisztró szakasszal, az „AR” első osztályú kocsit bisztró szakasszal, a „BR” pedig másodosztályú kocsit bisztró szakasszal jelöl.[2][3]
Egyes esetekben a vasúttársaságok eltérnek az általános gyakorlattól, például a Deutsche Bahn „D” előtagot használ az emeletes kocsik jelölésére is.
AB első és másodosztályú ülőhelyes kocsi (MÁV-START)ARkimbz266 első osztályú ülőhelyes kocsi bisztró szakasszal (DB)DABpbzfa762 első és másodosztályú emeletes személykocsi (DB Regio)
A fősorozatjelet követő kisbetűs alsorozatjel a személykocsi műszaki tulajdonságait és felszereltségét jelöli. Ezeket a jelöléseket a vasúttársaságok határozzák meg, hasonló, nemzetközileg egységes jelölésre az UIC pályaszám 5–8. számjegyeit használják.
Magyarországon
Az alábbi felsorolás a MÁV által használt jelöléseket mutatja:[2][4]
Német DABpza emeletes kocsi pályaszáma és elhelyezkedése
A sorozatjelek mellett UIC pályaszámmal is lehet jelölni a kocsikat. Ezek a pályaszámok mindig 12 jegyből állnak, nemzetközileg egységes jelzéssel bírnak és pontosabb leírást ad a kocsikról.
A pályaszám hatodik számjegye a fülkék és ülőhelyek számát, továbbá egyéb jellemzőket jelöli. Jelentése függ az ötödik számjegytől, így ez a két számjegy összesen száz féle (00–99) kombinációt ad ki. Az állandó jelöléseket az alábbi felsorolás, a többit a forrás részletezi.[6]
0: 10 fülke, vagy 10 fiktív fülke
1: 11 fülke, vagy 11 fiktív fülke
2: 12 fülke, vagy 12 fiktív fülke
6: emeletes kocsi
7: 7 fülke, vagy 7 fiktív fülke
8: 8 fülke, vagy 8 fiktív fülke
9: 9 fülke, vagy 9 fiktív fülke
A pályaszám hetedik számjegye a kocsi engedélyezett legnagyobb sebességét, a nyolcadik pedig az energiaellátását (fűtését) jelöli:[9]
↑ abcdCsak nemzetközi forgalomban közlekedő kocsiknál.
A gőz- és saját fűtéssel rendelkező kocsik számára szükséges még extra energiaellátás azon fogyasztók számára, melyek függetlenek a központi áramellátástól. Ezeket általában generátorokkal oldják meg.
Villamos vontatás esetén a kocsi fűtésének áramellátásának feszülstége eltér a vontatási feszültségtől. Nemzetközi forgalomban vonatfűtésre az 1 kV 16,7 Hz váltakozó, 1,5 kV egyen- és 50 Hz váltakozó, valamint 3 kV egyenfeszültséget jelölték meg szabványnak, de a határokon áthaladó forgalom miatt, főleg Közép-Európában számos kocsi már a nem szabványos 1 kV 50 Hz, 1,5 kV 16,7 Hz és a 3 kV 50 Hz váltakozó feszültségű kocsifűtésre is alkalmasak. A személykocsi villamos fűtési rendszerét a kocsiszekrény alsó részén tüntetik fel.
Mivel a 12 karakteres UIC pályaszám bevezetésekor még elterjedt volt a gőzmozdonyos vontatás, ezért a rendszer kialakításkor a gőzfűtést is figyelembe kellett venni, azonban azt nem lehetett előre tudni, hogy később egyre több 160 km/h sebességű kocsi fog forgalomba állni, míg a 140 km/h sebesség alattiakból már egyre kevesebb.
Példák
Az alábbi példák egy-egy személykocsi jelöléseit (VKM-kód, UIC pályaszám, sorozatjel) mutatja be.
Ez a szócikk részben vagy egészben az UIC-Bauart-Bezeichnungssystem für Reisezugwagen című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.