hu Vas%C3%A9get%C5%91

	Vaségető (Železná Breznica)
	Községi hivatal
; Vaségető címere	; Vaségető zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Zólyomi
Rang	község
Első írásos említés	1424
Polgármester	Ján Dúbravský
Irányítószám	962 34
Körzethívószám	045
Forgalmi rendszám	ZV
	Népesség
Teljes népesség	554 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	29 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	449 m
Terület	19,08 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 37′ 00″, k. h. 19° 00′ 45″48.616700°N 19.012500°EKoordináták: é. sz. 48° 37′ 00″, k. h. 19° 00′ 45″48.616700°N 19.012500°E
	Vaségető weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Vaségető témájú médiaállományokat.
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Vaségető (1899-ig Vasberzence, szlovákul: Železná Breznica) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban.

Fekvése

Zólyomtól 12 km-re északnyugatra, a Berzence-patak (Breznický potok) völgyében fekszik. Huta tartozik hozzá.

Északkeletről Szliács, délkeletről Zólyomternye, délről Felsőbesenyő, délnyugatról Bezeréte, északnyugatról Dallos községekkel, rövid szakaszon északról Körmöcbánya és Szélnye külterületével határos. Délnyugati, nyugati és északi határa egyben a történelmi Bars és Zólyom vármegyék határa.

Területe (19,0827 km²) nem változott számottevően a 20. század folyamán.^[2]

Története

1424-ben „Wasekethew” néven említik először. Kezdetben a dobronyai uradalomhoz tartozott. 1517-ben Thurzó Sándor vasércbányát nyitott itt és a vasérc feldolgozására vashámort alapított. 1546 és 1848 között a besztercebányai kamara tulajdona. 1817 és 1849 között fegyvergyár működött a településen. 1828-ban 42 házában 318 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, szénégetéssel, állattartással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vas-Berzencze, (Zselezna Breznicza), tót falu, Zólyom vgyében, az elébbeni helységhez közel kősziklás, erdős hegyek közt: 317 kath. 1 evang. lak. Vas hámor. F. u. kamara.”^[3]

A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 541, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 518 lakosából 514 szlovák volt.

2011-ben 555 lakosából 535 szlovák.

Nevezetességei

Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1969-ben épült.
A Huta településrészen álló Szent Anna tiszteletére szentelt, római katolikus kápolnája 1755-ben épült barokk-klasszicista stílusban.
A Matlová településrészen a temető felett álló képoszlop 1715-ben készült barokk stílusban.