hu Sz%C3%A1szpels%C5%91c

	Szászpelsőc (Sása)
	Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus templom
	; Szászpelsőc zászlaja
	; Szászpelsőc zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Zólyomi
Rang	község
Első írásos említés	1332
Polgármester	Iveta Hladká
Irányítószám	962 62
Körzethívószám	045
Forgalmi rendszám	ZV
	Népesség
Teljes népesség	887 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	38 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	383 m
Terület	24,67 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 26′ 10″, k. h. 19° 07′ 60″48.436100°N 19.133300°EKoordináták: é. sz. 48° 26′ 10″, k. h. 19° 07′ 60″48.436100°N 19.133300°E
	Szászpelsőc weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szászpelsőc témájú médiaállományokat.
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Szászpelsőc (1886-ig Szászi, szlovákul: Sása) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban.

Fekvése

Zólyomtól 18 km-re délre található.

Története

A falu a 13. században keletkezett, első írásos említése 1332-ben történt „Sasca”, „Saca” alakban. 1351-ben „Nemet Pelseucz”-ként jelenik meg, ekkortól kiváltságokkal rendelkező mezőváros volt. 1393-ban „Pelsewlch”, 1410-ben „Nemethpelseuch” néven említik. A dobronyai váruradalomhoz tartozott. A falunak a 16. században őrtornya volt, nyoma nem maradt. A 16. és 17. században a török elleni háborúkban többször szenvedett a hadak pusztításától. 1578-tól 1594-ig a hódoltság részeként a füleki bégnek adózott. 1668-ban ismét a töröknek fizetett adót.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZÁSZI. Az előtt Német Pelsőcznek neveztetett, Mezőváros Zólyom Várm. földes Ura Gr. Battháyni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Zólyomhoz 1 3/4 mértföldnyire; határja meglehetős.”^[2]

1828-ban 85 házában 625 lakosa élt, akik mezőgazdasággal, kézművességgel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Szászova, Zólyom vmegyében, dombon, ut. postája Beszterczebánya. Van 276 evang., 73 kath. lakosa, egy nagyszerü 1460-ban épült temploma, 12 1/2 urbéri telke, s egy hegyi patakja, Földe homokos agyag, s meglehetős termékeny. Majorsági föld itt nincs. Birja Beszterczebánya v.”^[3]

1886-ban nevét a közeli Tótpelsőc mintájára változtatták meg. A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 989 túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 916 lakosából 846 szlovák volt.

2011-ben 951 lakosából 878 szlovák.

Nevezetességei

Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma középkori eredetű, melyet kőfal vesz körül.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]