Vagan (Šipovo)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Vagan (egyértelműsítő lap)

Vagan
Közigazgatás
Ország	Bosznia-Hercegovina
Entitás	Szerb Köztársaság
község	Šipovo
Jogállás	falu
Körzethívószám	(+387) 50
Népesség
Teljes népesség	91 fő (2013)[1]
Népsűrűség	3,5 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület	25,96 km²
Időzóna	Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 09′ 18″, k. h. 17° 10′ 32″44.155, 17.1756Koordináták: é. sz. 44° 09′ 18″, k. h. 17° 10′ 32″44.155, 17.1756
Sablon Wikidata Segítség

Vagan (szerbül: Ваган) szerb falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Šipovo községben.

Fekvése

Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 70, közúton 100 km-re délre, községközpontjától légvonalban 16 km-re, közúton 19 km-re délkeletre, a Janj mellékvize, a Vaganac-patak völgyében és a környező dombokon található. Áthalad rajta a Šipovót Kuprešsel összekötő út.

Népessége

Nemzetiségi csoport	Népesség 1991[3]	Népesség 2013[3]
Szerb	159	91
Bosnyák	0	0
Horvát	0	0
Jugoszláv	0	0
Egyéb	1	0
Összesen	160	91

Története

A falu területe már a római korban is lakott volt, erről az itt talált, sziklába vésett felirat tanúskodik. A település középkori életéről tanúskodnak a középkori temető maradványai a jellegzetes stećak sírkövekkel.[4] Ezek a sírkövek a kereszténység főáramlatának behódolni nem akaró, eredetileg Boszniában élő bogumilok díszesen faragott középkori sírkövei voltak. A legrégebbi ilyen sírkövek a 12. század második feléből származnak, de csak a 14-15. században terjedtek el Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország és Montenegró területén.

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a faluban 49 házat és 408 ortodox és 6 katolikus lakost számláltak.[5] 1910-ben a településen 73 házat és 654 ortodox szerb és 6 muszlim lakost számláltak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt.

A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 164-en éltek. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a Visoko Krajina többi településéhez hasonlóan a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A területén 1995 szeptemberéig nem volt háborús hadművelet, ekkor azonban a település területét a Horvát Köztársaság fegyveres ereje megszállta. A horvát csapatok elől a lakosság elmenekült. A daytoni békeszerződés aláírása után a település a Szerb Köztársasághoz, azon belül Šipovo községhez került.

Nevezetességei

• Határában, a Vitorog-hegység északi lejtőin 920 m tengerszint feletti magasságban, a Šipovo - Kupres főúttól mindössze 300 méterre található a Vaganska-barlang. A barlang felső-krétakori mészkőben alakult ki, egy egykori földalatti patak kövületi csatornájaként, amelyen keresztül a Kupreško polje (Mrtvica) vizeit vezette le a Janj-folyó forrása felé. A Vaganska-barlang hét teremből és járatból áll, amelyek nevüket a Šipova régió történelméből és hagyományaiból származó nevek alapján kapták: Pásztorterem, Lisičiji-csatorna, Simela Šolaja-galéria, Janjski-csatorna, Díszterem, Óriások csarnoka, Ponorski-csatorna és Rada Marijanca-terem. A főjárat hossza mintegy 200 méter, a végén nagy mennyiségű leomlott anyag és barlangi dísz található. Az összes járat teljes hossza 420 méter. A főjárat szélessége 8-10 m, magassága 1-15 m. A barlang rendkívül gazdag barlangi díszekben, számos cseppkő található és sztalagtit található benne, amelyek közül sok jelentős méretű. A barlang nagy területeit sztalagmitok és sztalagmitok borítják. Az 58 méter hosszú központi terem a barlangi díszek gazdagságával tűnik ki. Színeik a fehértől a vörösig (az oldott vas-oxidok miatt), a szürkéig és a feketéig (a mangán miatt) terjednek.[7] A barlang élőhelye több denevérfajnak is (Barbastella barbastellus, Myotis bechsteinii, Myotis emarginatus és Rhinolpphus ferrumequinum).

• Blizanci - római feliratos kő Caligula császár legátusának, Scriboniusnak az említésével, a földek felosztásáról és határaik meghatározásáról.[4]

• Mramor - középkori temető maradványai 9 db fennmaradt stećak sírkővel, melyek két csoportban, nyugat-keleti tájolással találhatók.[4]

Jegyzetek

1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
3. Popis 2013 u BiH – Šipovo (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. július 14.)
4. Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. július 18.)
5. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 66. o.
6. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 284. o.
7. Jasminko Mulaomerović, Ivo Lučić, dr. Jasmina Osmanković -KRŠ I PEĆINE BOSNE I HERCEGOVINE. Centar za krš i speleologiju, Sarajevo, 2008. (Hozzáférés: 2021. február 9.)

További információk

• Šipovo község hivatalos oldala