Sarići

Sarići
Közigazgatás
Ország	Bosznia-Hercegovina
Entitás	Szerb Köztársaság
község	Šipovo
Jogállás	falu
Körzethívószám	(+387) 50
Népesség
Teljes népesség	1359 fő (2013)[1]
Népsűrűség	257,7 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület	5,27 km²
Időzóna	Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 16′ 28″, k. h. 17° 05′ 12″44.274444, 17.086667Koordináták: é. sz. 44° 16′ 28″, k. h. 17° 05′ 12″44.274444, 17.086667
Sablon Wikidata Segítség

Sarići (szerbül: Сарићи) szerb falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Šipovo községben.

Fekvése

Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 57, közúton 81 km-re délre, községközpontjától 1 km-re dél-délnyugatra, a Pljiva és a Janj folyók között, 500 méteres tengerszint feletti magasságban található.

Népessége

Nemzetiségi csoport	Népesség 1991[3]	Népesség 2013[3]
Szerb	666	1354
Bosnyák	0	0
Horvát	1	1
Jugoszláv	5	0
Egyéb	3	4
Összesen	675	1359

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint Sarići területe már az őskortól fogva lakott volt, ahol egy vaskori erődítmény is állt. A legrégibb leletek két földből épített tumulus formájában a bronzkorból származnak, mely azt jelenti, hogy már ekkor laktak itt emberek.[4] A római korban feltételezhetően Saritte néven útiállomás volt itt a Pliva mellett, a Salonából Servitiumba (Bosanska Gradiska) vezető úton.[5] Ezt támasztja alá, hogy Šipovo falu alatt, közvetlenül a Pliva partján, egy hosszúkás négyszögű fal maradványait és azon belül számos falnyomot találtak, amelyek a római település minden jellegzetességével rendelkeznek. A terület néhány méterrel a Pliva szintje felett feküdt, melyet minden oldalról víz vagy láp határolt. Itt vitathatatlanul egy „castrum” állt, mely valószínűleg a régi „Saritte” volt. A téglák és vasszilánkok mellett a lakosság gyakran talál itt római tárgyakat, pénzérméket. Körülbelül 1 km-re lefelé ugyanezen a (bal) parton van egy kis domb, amelyet „Crkvinának” neveznek. Az emberek a múltban ezt a nevet szinte kizárólag a római romok leírására használták, míg a „Gradina” szinte kizárólag az őskori dombvárakra utalt. A Crkvina-hegy sűrűn tele van falmaradványokkal, téglákkal és habarcsdarabokkal. Egy gyönyörűen profilozott párkánydarabból ítélve, amit itt találtak, valószínűleg egy nagy kőépület lehetett ezen a helyen. Körülbelül 1 km-re a folyásiránnyal szemben, közvetlenül a Plivát átszelő híd közelében, mely Saricibe vezet, egyedi faragott épülettöredékek kerültek elő.[6]

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Pliva község részeként a faluban 47 házat és 325 ortodox szerb lakost számláltak.[7] 1910-ben a településen 74 házat, 353 ortodox szerb és 106 muszlim lakost találtak.[8]A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.

1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 675-en éltek. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a Visoko Krajina többi településéhez hasonlóan a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A területén 1995 szeptemberéig nem volt háborús hadművelet, ekkor azonban a település területét a Horvát Köztársaság fegyveres ereje megszállta. A horvát csapatok elől a lakosság elmenekült. A daytoni békeszerződés aláírása után a település a Szerb Köztársasághoz, azon belül Šipovo községhez került.

Nevezetességei

• Lekiča Glavica – őskori erődítmény maradványai a Pliva jobb partján. A falakkal körülvett plató 45x25 méteres területet foglal el. A falaknak csak egy része maradt fenn. A falakon belül kötőanyag nélkül rakott erős épületfalak maradványai találhatók. Az erőd korát a kora vaskorra teszik.[4]

• Piskavice – két őskori sírhalom, melyek valószínűleg a bronzkorból származnak.[4]

Jegyzetek

1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
3. Popis 2013 u BiH – Šipovo (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. július 14.)
4. Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. augusztus 3.)
5. Wenzel Radimsky. Die römische Ansiedlung von Majdan bei Varcar Vakuf (német nyelven), 255. o. (1895). Hozzáférés ideje: 2024. augusztus 3. 
6. Ciro Truhelka. Archäologische Forschungen auf der Burg von Jajce und in ihrer nächsten Umgebung. (német nyelven), 91. o. (1894). Hozzáférés ideje: 2024. augusztus 3. 
7. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 67. o.
8. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 284. o.

További információk

• Šipovo község hivatalos oldala