|
Vízöntő csillagkép
 A Vízöntő (latinul: Aquarius) a tizenkét állatövi csillagkép egyike. Története, mitológiaA mítosz szerint Ganümédészből lett a Vízöntő képe. Ganümédész a Trója nevét adó Trósz király gyermeke a görög mitológiában. Egyszer Ganümédész az Ida hegyen legeltette nyáját, amikor Zeusz megpillantotta a szépséges ifjút, és egyből beleszeretett. Sas képében leszállt hozzá, és felvitte magával az Olümposzra. A fiú az istenek pohárnoka lett, és így megkapta a főistentől a halhatatlanságot is. Trósz király csak évekkel később tudta meg, hogy fia hova tűnt, és olyan keserves siránkozásba kezdett, hogy Zeusz fiáért kárpótlásul leküldte Hermészt, hogy adja Trósznak a világ legjobb és leggyorsabb lovait, amelyek olyan gyorsak voltak, hogy át tudtak futni a vízen. Hermész egy aranytőkét is ajándékozott a trójai királynak. A lovakat Héraklész nyerte el Trósz királytól, amikor megszabadította a várost a Poszeidón által küldött tengeri szörnytől. Így Ganümédész az Olümposzon maradt Zeusszal, akinek szeretője maradt. Ezt hamarosan sértésnek vette Héra, így a főisten, hogy megóvja szerelmét felesége haragjától a csillagok közé emelte. Egy másik görög mitológiai történet szerint[1] a Vízöntő Deukaliónnal, Prométheusz és Klümené fiával azonos. Ő egy kilencnapos vízözön idején hajózott az óceánon és végül a Parnasszoszon kötött ki. Ott lett az új emberi nemzedék ősatyja. A Nap akkor haladt keresztül ezen a csillagképen, amikor a Földközi-tenger keleti részén és Közel-Keleten az esős évszak volt az uralkodó. Babilonban, a Kr. e. 2. évezredben túlcsorduló edénynek látták a kancsót, magát a Vízöntőt pedig a (január-februárnak megfelelő) 11. hónapjukkal hozták összefüggésbe, amelyet „égszakadás”nak neveztek. Az egyiptomiak Hápi Nílus-isten[2] alakját vetítették a csillagképbe, aki az élet vízét osztotta szét a Földön és az égen; a kancsó ezenkívül a jó szerencse forrását is szimbolizálta. Ez az összefüggés megfelel a kancsó és a Vízöntő feje körüli csillagokhoz fűződő szerencseképzeteknek. Láthatósága, megkereséseA Vízöntő zömmel az égi egyenlítő alatt helyezkedik el, és csak északi 3 fokos sávja van az északi félgömbön. Magyarországról a megfelelő időszakban teljes terjedelmében látható a Pegasus csillagkép alatt. A Nap látszólagos égi útja során február 16-tól március 12-ig van a Vízöntő területén.[3] A csillagkép északi része május közepén, hajnali két órakor már jól látható a keleti-délkeleti horizont felett. A csillagkép teljes területe még június közepén is csak a navigációs szürkület idején kerül a látóhatár fölé, és júliustól látható teljes éjszakai sötétségben. Szeptemberben este 8-kor kel, novemberben este 7-kor delel 20-45°-os magasságban, és egész éjszaka látható. Január közepéig teljes területe megfigyelhető a délnyugati égbolton. A Vízöntő csillagkép legfényesebb csillagai is éppen hogy meghaladják a 3m-t, így felismerése nem könnyű. A Pegasus nagy négyszögétől délkeleti irányban 25°-nyira elhelyezkedő, öt csillagból (η-ζ-γ-α-π) álló jellegzetes alakzat segítségével azonosítható. A Vízöntő csillagkép 2011. február 21-én hármas bolygótalálkozónak adott otthont. A Merkúr, a Mars és a Neptunusz 2 fokos távolságon belül voltak egymáshoz. Ennek azonban távcsöves megfigyelése sem volt lehetséges, mivel a Nap is kevesebb mint 4 fokra volt tőlük. A Mars 2011. március 25-ig maradt a csillagképben, de szabad szemes megfigyelése a Nap közelsége miatt nem volt lehetséges. A Vénusz 2011. március 25-én lépett a Bak csillagképbe: egy órával kelt a Nap előtt, és feltűnő, fényes égitest volt a hajnali égen. Április 17-ig volt a csillagképben, fényessége, Naphoz viszonyított helyzete nem változott számottevően. A Neptunusz 2011. január 21-e óta tartózkodott a csillagképben, de távcsöves megkeresése csak április után volt lehetséges a hajnali délkeleti égen, amikor a Nap már eltávolodott tőle. Lassú mozgása következtében csak 2023 decemberében hagyja el a Bak csillagképet.[4] Látnivalók Csillagok
Mélyégobjektumok
A csillagkép területén további halvány galaxisok és galaxishalmazok találhatók. Jegyzetek
Források
További információk A Wikimédia Commons tartalmaz Vízöntő csillagkép témájú médiaállományokat.
|
||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
Portal di Ensiklopedia Dunia
