hu Sz%C5%B1z csillagk%C3%A9p

	Szűz csillagkép
	Adatok
Latin név	Virgo
Latin birtokos eset	Virginis
Rövidítés	Vir
Rektaszcenzió	11h 37m – 15h 11m
Deklináció	-22° 40' – +14° 20'
Területe	1294 négyzetfok
Nagyság szerinti helyezés	2
Teljesen látható	északi 67°-tól déli 76°-ig
Legfényesebb csillag	α Virginis (Spica)
fényessége	0,98m
Szomszédos csillagképek	Ökörhajcsár; Bereniké haja; Oroszlán; Serleg; Holló; Hydra; Mérleg; Kígyó (feje);

A Szűz (latin: Virgo) egy csillagkép, egyike a 12 állatövi csillagképnek.

Története, mitológia

A Szűz eredete bizonytalan. A babiloni időkben a termékenységet szimbolizálta, kalászként értelmezték, legfényesebb csillagának, a Spicának a neve annyit tesz: búzaszem. Istárral is kapcsolatba hozható, hiszen ő volt a termékenység istennője a mezopotámiai mitológiában.

A görög mitológia szerint szűz volt több kiemelkedő istennő, köztük Ízisz, Kübelé, a Magna Mater (az Istenek Anyja), Pallasz Athéné. A görögök Démétért látták benne, a rómaiak Cerest, később azonban Aestrae-vel, az igazság istennőjével azonosították, amint a mérleggel áll ítélkezésre készen. A kereszténység terjedésével a görög-római mondák elhalványultak, a középkorban mint Szűz Máriát tartották számon.

Láthatósága, megkeresése

A Szűz egyenlítői csillagkép, így Magyarországról az év megfelelő időszakaiban teljes terjedelmében látható.

A Nap látszólagos égi útja során szeptember közepén lép a konstelláció területére, és október végén hagyja el.^[1] Ezt, és az alkonyati időszakot figyelembe véve a csillagkép novembertől augusztusig kereshető fel az éjszakai égbolton. Novemberben hajnalban kel és az év végéig napkeltéig, rövid ideig figyelhető meg a keleti-délkeleti horizont felett. Január közepén éjféltájban, március közepén este 8 körül kel, így ekkor egész éjszaka megfigyelhető. Május közepén este kilenc tájékán delel, azaz déli irányban található a horizont és zenit között félúton. Július közepén fényes csillagai közül a legnyugatibb, a β Virginis este 10-kor nyugszik, de mert a Nap is egyre korábban nyugszik, a csillagkép még augusztusban is teljes terjedelmében megfigyelhető a nyugati horizont felett.

A Szűz csillagképet az úgynevezett tavaszi tájékozódási háromszög segítségével találhatjuk meg legkönnyebben, melyet a három legfényesebb tavaszi csillag, az Arcturus, a Regulus és a Szűz legfényesebb csillaga, a Spica alkot. A csillagképet a legfényesebb csillagai elhelyezkedése miatt az amatőrcsillagászok égi karosszéknek becézik: az α és a γ a két láb vége, a ζ és δ az ülőlap, mely utóbbi az ε-nal alkotja a szék támláját.

Mivel a Szűz csillagképet átszeli az ekliptika, területén gyakran látszanak plusz csillagként egyes külső bolygók. 2013 nyaráig a Szaturnusz tartózkodik itt. A Mars 2012 júniusától szeptember elejéig látható a csillagkép területén 1 magnitúdós fénypontként.^[2]

Látnivalók

Csillagok

α Virginis - Spica (latin: kalász vagy búzaszem): kékesfehér, 1 magnitúdójú kettős (B1V + B2V), mintegy 260 fényévnyire van a Földtől.
β Virginis - Zavijava: 3,8 fényrendű csillag.
γ Virginis - Porrima: harmadrendű, sárgásfehér csillagpár (F0V + F0V), 2,^m74, 2,^m38 magnitúdóval, 169 éves keringési periódussal. Távolságuk 39 fényév. Utoljára 2005-ben voltak legközelebb egymáshoz, észlelésük akkor professzionális távcsővel volt lehetséges. 2015-től kis távcső is elegendő lesz a csillagok elkülönítéséhez.
δ Virginis - Auva: 3,4^m-s vörös óriás, 200 fényév távolságra van a Földtől.
ε Virginis - Vindemiatrix: 2,84 fényrendű sárga óriás (G8III). Távolsága 102 fényév.
θ Virginis: negyed- és kilencedrendű, kis távcsővel már észlelhető pár.
τ Virginis- Syrma: negyedrendű és kilencedrendű csillagpár, kis távcsővel már észlelhető.

Egyéb ismert csillagnevek:

ζ Virginis – Heze
η Virginis – Zaniah
μ Virginis – Rijl al Awwa

A Naprendszeren kívüli bolygórendszerek közül az egyik első ismert a 70 Virginis bolygórendszere.

Mélyég-objektumok

A Szűz csillagképben található a híres Virgo galaxishalmaz, amelynek kisebb távcsővel is látható tagjai a következők:

M49 (NGC 4472)
M58 (NGC 4579)
M59 (NGC 4621)
M60 (NGC 4649)
M61 (NGC 4303)
M84 (NGC 4374)
M86 (NGC 4406)
M87 (NGC 4486)
M89 (NGC 4552)
M90 (NGC 4569)
M104 (NGC 4594): Sombrero-galaxis

Érdekesség

A Szűz csillagképben található a PSR B1257+12 pulzár, ami körül az elsőként, 1992-ben felfedezett exobolygó, a PSR B1257+12 B kering.

Jegyzetek

↑ Évszázados léptékben ez a precesszió miatt változik.
↑ Guide számítógépes planetárium program

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Virgo (constellation) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.