|
Vágtapolca
Vágtapolca (1899-ig Teplicska, szlovákul Teplička nad Váhom) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Zsolnai járásában. FekvéseZsolnától 3 km-re keletre, a Vág jobb partján fekszik. Nevének eredeteNeve a szláv tepl (= meleg) melléknévből ered és meleg víz forrásaira utal. TörténeteA határában emelkedő Stráník-hegyen már a kőkorszakban is volt emberi település. A bronzkorban a lausitzi kultúra, majd a puhói és a hallstatti kultúra települései álltak itt. A települést 1267-ben „Toplucha” alakban említik először. Plébániája 1300-ban már állt. 1332-ben „Toplisa” néven találjuk. 1403-ban a zsolnai német jog alapján telepítették be. 1420-ban Luxemburgi Zsigmond az uradalommal együtt Dersffy Szaniszlónak adományozta és a 16. század végéig a család birtoka maradt. Ők építették a település kastélyát is. 1438-ban „Teplicza”, 1598-ban „Theplicza” néven szerepel a korabeli forrásokban, ekkor 55 ház állt itt. Óvár, majd Sztrecsény várának uradalmához tartozott. A 17. században a Wesselényi család birtoka és a sztrecsényi uradalom központja lett, majd később a kiterjedt teplicskai uradalom központja. A háromtornyú Wesselényi-kastélyban kezdődött a Wesselényi-féle összeesküvés. Buda töröktől való visszavétele után a lengyel származású gróf Johann Jakob Löwenburg birtoka lett a község. Ő építtette a templom lorettói kápolnáját, ahol Wesselényi Ferenc nádor első feleségének maradványait elhelyezték. Halála után veje, gróf Windischgrätz követte őt a birtoklásban. 1720-ban 2 malma és 12 adózója volt. 1737-ben a falu hetipiac és vásártartási jogot kapott. Szövőgyárát 1767-ben alapították. A kastélyt (is) a Windischgratz család építtette át a 18. század második felében. 1784-ben 111 házában 141 családban 728 lakos élt. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TEPLICZE. Tót Mezőváros Trentsén Várm. földes Ura Gróf Illésházy Uraság, lakosai katolikusok, ’s Szent egyháza Sz. István Királynak emlékezetére szenteltetett, fekszik Budetinyhez nem meszsze, ’s az Uraságnak kastéllyával díszesíttetik; határja termékeny, réttye, legelője, fája van, fabrikája pedig nevezetesíti.”[2] 1828-ban 103 házában 873 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, erdei munkákkal, fafeldolgozással, kézművességgel, szeszfőzéssel foglalkoztak. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Teplicz, (Teplicza), tót m. v. Trencsén vgyében, 3 fertálynyira Zsolnától: 899 kath., és 7 zsidó lak. Ékesiti az uraság kastélya 1 kápolnával együtt, mellyben nyugosznak Bosnyák Sophia, Vesselényi Ferencz nádor jótéteményeiről hires, és 1644-ikben meghalálozott hitvesének hamvai. Továbbá van itten kath. paroch. templom, és még 3 kápolna. Földe a Vágh mellett termékeny, fája elég, rétjei igen jók, lakosai ezen kivül vászon szövésből, kézi mesterségekből és pálinka-főzésből táplálják magokat. Papiros-malma meglehetős papirost készít. Vásárjai nem nevezetesek. Posztó-gyára elenyészett. F. u. Sina György.”[3] 1858. január 15-én a falut földrengés rázta meg, melyben a házak többsége megrongálódott. Határában egykor melegvíz-források törtek fel, erre emlékeztet a község címere is, mely fürdő nőalakot ábrázol. A forrásoknak mára nyoma sem maradt. A trianoni békéig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott. 1925-ben üveggyár kezdte meg működését. 1980 és 1991 között Zsolna városához tartozott. Népessége1910-ben 1084, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2011-ben 3754 lakosából 3603 szlovák volt. Nevezetességei
Jegyzetek
További információk
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
