Felsőricsó
Felsőricsó (1899-ig Felső-Hricsó, szlovákul Horný Hričov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban. FekvéseZsolnától 5 km-re északnyugatra a Vág bal partján fekszik, Alsóricsó közelében. Története1208-ban „Rizoi” alakban említik először, kezdetben Hricsó várának tartozéka és szolgálófaluja volt. Későbbi története a közeli Zsolna várossal áll szoros kapcsolatban. Lakói a zsolnai vásárokon adták el portékáikat, a város részére utakat, hidakat építettek és javítottak. Cserébe padig vámmentességet élveztek. 1282-ben „Superior Herichou”, 1469-ben „Felsew Rihcho” néven szerepel. Ricsó várának uradalmához tartozott, később a nagybiccsei váruradalom része volt. 1598-ben 18 háza állt. 1720-ban 12 adózója volt. 1784-ben 63 házában 85 családban 374 lakos élt. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, Felső, és Podhrágy Hricsó. Tót faluk Trentsén Várm. földes Urok H. Eszterházy Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek Vág vize mellett, Zolnához 1 mértföldnyire, Podhrágynak szomszédságában, földgyeik a’ síkon termékenyek, legelőjök jó, fájok van elég, piatzozások közel.”[2] 1828-ban 61 háza és 487 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hrissó (Felső), tót falu, Trencsén vmegyében, a Vágh bal partján, a Sziléziába vivő országutban 488 kath. lak. F. u. h. Eszterházy.”[3] A trianoni békéig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott. Ezután a falu kétszer is leégett, 1920-ban és 1924-ben. Mezőgazdasági jellegét később is megőrizte, emellett lakói vászonszövéssel, pokróckészítéssel foglalkoztak. Az 1930-as években fűrészüzem és két téglagyár is működött a területén. Népessége1910-ben 424, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt. 2001-ben 776 lakosából 767 szlovák volt. 2011-ben 769 lakosából 709 szlovák volt. Nevezetességei
Jegyzetek
Külső hivatkozásokA Wikimédia Commons tartalmaz Felsőricsó témájú médiaállományokat.
|
Portal di Ensiklopedia Dunia