Felsőricsó

Felsőricsó (Horný Hričov)
Felsőricsó zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Zsolnai
Rang	község
Első írásos említés	1208
Polgármester	Dušan Ďuríček
Irányítószám	013 42
Körzethívószám	041
Forgalmi rendszám	ZA
Népesség
Teljes népesség	835 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	133 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	311 m
Terület	5,78 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 15′, k. h. 18° 40′49.25, 18.66666667Koordináták: é. sz. 49° 15′, k. h. 18° 40′49.25, 18.66666667
Felsőricsó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőricsó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőricsói kápolna

Felsőricsó (1899-ig Felső-Hricsó, szlovákul Horný Hričov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Fekvése

Zsolnától 5 km-re északnyugatra a Vág bal partján fekszik, Alsóricsó közelében.

Története

1208-ban „Rizoi” alakban említik először, kezdetben Hricsó várának tartozéka és szolgálófaluja volt. Későbbi története a közeli Zsolna várossal áll szoros kapcsolatban. Lakói a zsolnai vásárokon adták el portékáikat, a város részére utakat, hidakat építettek és javítottak. Cserébe padig vámmentességet élveztek.

1282-ben „Superior Herichou”, 1469-ben „Felsew Rihcho” néven szerepel. Ricsó várának uradalmához tartozott, később a nagybiccsei váruradalom része volt. 1598-ben 18 háza állt. 1720-ban 12 adózója volt. 1784-ben 63 házában 85 családban 374 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, Felső, és Podhrágy Hricsó. Tót faluk Trentsén Várm. földes Urok H. Eszterházy Uraság, lakosaik katolikusok, fekszenek Vág vize mellett, Zolnához 1 mértföldnyire, Podhrágynak szomszédságában, földgyeik a’ síkon termékenyek, legelőjök jó, fájok van elég, piatzozások közel.”[2]

1828-ban 61 háza és 487 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hrissó (Felső), tót falu, Trencsén vmegyében, a Vágh bal partján, a Sziléziába vivő országutban 488 kath. lak. F. u. h. Eszterházy.”[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott.

Ezután a falu kétszer is leégett, 1920-ban és 1924-ben. Mezőgazdasági jellegét később is megőrizte, emellett lakói vászonszövéssel, pokróckészítéssel foglalkoztak. Az 1930-as években fűrészüzem és két téglagyár is működött a területén.

Népessége

1910-ben 424, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 776 lakosából 767 szlovák volt.

2011-ben 769 lakosából 709 szlovák volt.

Nevezetességei

• Kápolnája a 19. század második felében épült.

Jegyzetek

1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőricsó témájú médiaállományokat.

• Községinfó
• Felsőricsó Szlovákia térképén
• Alapinformációk
• Hricsó vára
• E-obce