|
Tiszagyenda
Tiszagyenda község Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Kunhegyesi járásában. FekvéseA Nagykunság délnyugati részén helyezkedik el, a Tisza-tó vonzáskörzetében. A közvetlenül szomszédos települések: észak felől Tiszabura, kelet felől Kunhegyes, délkelet felől Kenderes-Bánhalma, dél felől Tiszabő, nyugat felől pedig Tiszaroff. Határában elszikesedő, löszös területeket, löszös fedett buckákat láthatunk. Környéke kiválóan alkalmas a vadászatra és a természetjárásra. Legnyugatibb külterületei nagyrészt a 2009-ben átadott tiszaroffi árapasztó tározó területéhez tartoznak. MegközelítéseKözúton három irányból érhető el: Fegyvernek és Tiszaroff felől a 3216-os, Kunhegyes felől pedig a 3222-es úton. Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Kál-Kápolna–Kisújszállás-vasútvonal Kunhegyes vasútállomása kínálja, mintegy 10 kilométerre keletre. TörténeteEzen a vidéken a Körös kultúra időszakától telepedtek meg emberek. Az Árpád-korban az Aba nemzetség birtoka volt. A 15. században elnéptelenedett, később hol puszta, hol lakott terület volt. Végül 1683 körül a tatárok feldúlták, és 250 évig pusztaként szerepel. A 18. század második felétől több birtokos család tűnt fel, köztük az Almásyak. A község Tiszagyenda néven 1946-ban alakult meg. 2003. november 13-án két ember halálával járó légi közlekedési baleset történt a falu külterületén: gyakorló repülés közben lezuhant a Magyar Légierő egyik Jak–52-es katonai repülőgépe. KözéletePolgármesterei
A településen 1992. szeptember 13-án időközi polgármester-választást tartottak,[12] az előző polgármester néhány hónappal korábban bejelentett lemondása miatt 2009. április 5-én ismét időközi polgármester-választást kellett tartani Tiszagyendán,[8] mert az előző polgármester, az alig 35 éves, s a település sportéletében is aktív Sipos József 2008. december 22-én, közlekedési baleset következtében életét vesztette;[13][14] posztját a választás eredményeként az addigi alpolgármester vehette át. NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata 2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[15] A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,8%-a magyarnak, 3,8% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (12% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 33,2%, református 14,1%, görögkatolikus 0,5%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 33,3% (18,4% nem nyilatkozott).[16] 2022-ben a lakosság 93,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,6% németnek, 0,1-0,1% szlováknak, örménynek és románnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,6% volt római katolikus, 9,1% református, 0,4% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,2% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 35,2% felekezeten kívüli (29,3% nem válaszolt).[17] Nevezetességei A községben két templom található: a római katolikus templom és a református templom. A környéken több kastély és kúria is volt, ám ezek közül mára csak a Hellebronth-kastély maradt meg. A római katolikus templom építése is a Hellebronthok nevéhez fűződik. Jellegzetes épület még a Csapó-kúria, a család egyik tagja részt vett az 1848-49-es szabadságharcban is. Jegyzetek
További információk
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.jpg)
Portal di Ensiklopedia Dunia
