|
Jászivány
Jászivány község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Jászapáti járásban. FekvéseJászivány a Jászság keleti részén található.Az Alföld területén fekszik. A település a Tisza és a Zagyva folyók közötti síkságon terül el Jászberény és Heves között. 398 fő a lakossága és 213 a lakások száma. MegközelítéseZsáktelepülés, közúton csak a 31-es főútról érhető el, Jászapáti és Heves között letérve a 32 132-es számú mellékúton. Vasútvonal nem érinti; a közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják. TörténeteA településen halad át a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árka nyomvonala. Első írásos említése 1234-ből származik, Iwan' alakban. A község 1550-ben még népes település volt, de a török megszállás ideje alatt folyamatosan elsorvadt. Területe a 18. századtól kezdve a szomszédos Jászapátihoz tartozott, földjét az apáti lakosok művelték és használták. Az egykori Ivány, Hevesivány falu – illetve később puszta – csak 1950-ben lett ismét önálló község, amikor is Jászapátitól különvált, és Jászivány néven Szolnok megyéhez került. (Addig mindvégig Heves vármegyéhez tartozott.) NeveAz Ivan, Iván személynévből származik. Talán az első birtokosának (alapítójának?), vagy esetleg az első lakójának őrizheti az emlékét. KözéletePolgármesterei
Közösségi szerveződések
Testvértelepülés
NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata 2001-ben a település lakosságának 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11] A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,2%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,5% németnek, 0,5% románnak mondta magát (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,6%, református 3,6%, görögkatolikus 1,3%, felekezeten kívüli 5,7% (20,9% nem nyilatkozott).[12] 2022-ben a lakosság 94,7%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,3% ukránnak, 0,3% románnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 53,7% volt római katolikus, 2% református, 1,7% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 4,8% felekezeten kívüli (36,2% nem válaszolt).[13] Látnivalók
Jegyzetek
További információk |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
