hu Tell%C3%A9r Gyula

	Tellér Gyula
Született	1934. július 20.; Budapest
Elhunyt	2023. május 25. (88 évesen)
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	politikus; tanár;
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1990. május 2. – 1994. június 27.); magyarországi parlamenti képviselő (2006. május 16. – 2010. május 13.);
Iskolái	Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola (–1955)
Kitüntetései	Wessely László-díj (1980); József Attila-díj (1985); Széchenyi-díj (2015);
Sírhelye	Óbudai temető
	Parlament.hu;
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Nem tévesztendő össze a következővel: Telléry Gyula.

Tellér Gyula

Nem található szabad kép.^(?)
	Tellér Gyula. Centenáriumi Emlékbizottság.

Tellér Gyula (Budapest, 1934. július 20. – 2023. május 25.^[3]^[4]) Széchenyi-díjas magyar szociológus, műfordító, országgyűlési képviselő.

Tanulmányai

1952-ben érettségizett az Óbudai Árpád Gimnáziumban, 1946-ban^[5] a gimnáziumi bélyegkör tagja volt. Felvették az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola magyar szakára, ahol 1955-ben szerzett diplomát.

Rendszerváltás előtti pályafutása

Diplomájának megszerzése után előbb Kesztölcön, majd Tokodaltárón volt tanár. 1959-ben visszatért Budapestre, a Lisznyai Utcai Általános Iskolában dolgozott 1966-ig, ekkor a Szövetkezeti Kutatóintézetbe került, ahol a gazdaságtörténeti és szociológiai kutatócsoport munkatársa, majd később vezetője lett. 1985-ben az intézet tudományos tanácsadójává nevezték ki. Ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia szövetkezetelméleti albizottságának titkára is lett.

1988-ban a Szabad Kezdeményezések Hálózata, majd a Szabad Demokraták Szövetsége egyik alapítója volt.

Rendszerváltás utáni pályafutása

Az 1990-es országgyűlési választáson az SZDSZ országos listájáról szerzett mandátumot, a gazdasági bizottság tagja lett. 1991-ben a párt országos tanácsába is beválasztották. A ciklus alatt az SZDSZ-frakció munkaügyi, szövetkezeti és szakszervezeti szóvivője, ill. gazdasági kollégiumának titkára volt.

1994-ben nem indult az országgyűlési választáson és még ugyanebben az évben ki is lépett az SZDSZ-ből, valamint távozott a Szövetkezeti Kutatóintézetből.

1995-ben a Magyar Polgári Demokraták Társaságának egyik alapítója, illetve 1996-ban a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökségi tagja lett. 1996 és 1998 között az MTV Közalapítvány kuratóriumának Fidesz által delegált elnökségi tagja volt.

Az Orbán-kormány alatt a Miniszterelnöki Hivatal politikai elemző főosztályának vezetőjeként dolgozott. 1999-ben a XX. Század Intézet tudományos igazgatójává nevezték ki. 2000 és 2005 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem meghívott oktatója volt. 2005-ben az Országos Rádió és Televízió Testület szerződéses munkatársa lett. A 2006-os országgyűlési választáson a Fidesz–KDNP országos listájáról szerzett ismét mandátumot, a Fidesz-frakció tagjaként a kulturális és sajtóbizottság tagja lett. A 2010-es országgyűlési választáson nem indult. 2010-től haláláig Orbán Viktor miniszterelnök tanácsadója volt.^[6]^[7]

Családja

Értelmiségi családból származik. Elvált, egy lánygyermek édesapja.

Irodalmi munkássága

Tellér munkái mellett műfordítóként is tevékenykedett, többek között Jean-Marie Gustave Le Clézio, Stéphane Mallarmé, Lorand Gaspar, Edgar Allan Poe és John Barth verseit, regényeit, ill. drámáit fordította. Munkásságáért 1980-ban Wessely László-díjban, 1985-ben József Attila-díjban, 2001-ben pedig a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének műfordítói díjában részesült. 2015-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki.

Díjai, elismerései

Művei

Kisipari szövetkezetkoncepció és szövetkezetpolitika Magyarországon. 1945–1970; Szövetkezeti Kutató Intézet, Budapest, 1971 (Közlemények. Szövetkezeti Kutató Intézet)
A magyar kisipari szövetkezetek története. 1945–1962; Szövetkezeti Kutató Intézet, Budapest, 1973 (Közlemények Szövetkezeti Kutató Intézet)
Utak és tévutak az ipari szövetkezetek életében. Működés, fejlesztés, beruházás. Esettanulmányok; szerk. Tellér Gyula; Agroinform, Budapest, 1987 (Közlemények. Szövetkezeti Kutató Intézet)
A helyzet; sajtóösszeállítás szerk. Tellér Gyula, összeáll. Baló György, szerk. Bognár Róbert; Múzsák, Budapest, 1988 (Mozgó világ)
Tanka Endre–Tellér Gyula–Szabó Gábor: Gazdasági, társadalmi és politikai reformok és a magyar szövetkezet; MKT Baranya Megyei Szervezete, Pécs, 1990 (Ökonómia)
Hatalomgyakorlás az MSZP–SZDSZ koalíció idején; Kairosz, Szentendre, 1999
Cikkek, esszék, elemzések, 1-2.; Kairosz–Kölcsey Intézet, Budapest, 2006
A kockadobó. Tellér Gyula műfordításai; vál., szerk. Kulin Ferenc; Kairosz, Budapest, 2009

Jegyzetek

Források

MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 1096. old., ISSN 1787-288X
Tellér Gyula országgyűlési adatlapja, parlament.hu

Irodalomportál
Politikaportál

[703225dca6b36811bf9cb5dc8f3c1c18c157597f-1] ttps://24.hu/belfold/2023/05/25/teller-gyula-meghalt-gyasz/

[9440d919cc271c577b31db51247771639be6d981-2] ttps://444.hu/2023/05/25/meghalt-teller-gyula-orban-viktor-tanacsadoja

[3] ttps://24.hu/belfold/2023/05/25/teller-gyula-meghalt-gyasz/

[4] ttps://opac-nevter.pim.hu/record/-/record/display/manifestation/PIM72654/2013402d-faa3-4198-a30c-ad889fe46679/solr/0/24/0/1/authorOrder/ASC

[5] III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium, Budapest, 1946 | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. március 14.)

[6] ttp://magyarnarancs.hu/belpol/megalvadt-gondolatok-82385

[7] ttp://www.hrportal.hu/hr/orban-tanacsadoja-havi-600-ezerert-olvas-20130729.html

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

Tellér Gyula