Tárnicsfélék
A tárnicsfélék (Gentianaceae) a tárnicsvirágúak (Gentianales) rendjének névadó családja. 87 nemzetség több mint 1500 faja tartozik ide.[1] Kozmopolita elterjedésű család. Tagjai elsősorban lágy szárúak, de (főleg a trópusokon) cserjék és fák is megtalálhatók köztük, gyakran rizómásak. Színeik és virágformáik nagy változatosságot mutatnak. Legnagyobb nemzetségei a leginkább magashegységi tárnics (Gentiana), a tárnicska (Gentianella) és az ezerjófű (Centaurium). Virágaik aktinomorfak, hímnősek forrt csészével és pártával. A csésze viszonylag nagy, a párta többnyire harang vagy tölcséres alakú. A porzók a sziromlevelek belső részéhez kapcsolódnak (epipetalous), a pártacimpákkal váltakoznak. A termőtáj alapjánál mirigyes lemez található, a virágok parietális (fali) placentációjúak. A virágzat kettős vagy többes bogas virágzat. Termésük kettős fedővel nyíló toktermés, egyes fajoknak bogyótermése van. Cönokarpikus magházuk csúcsi részén a két termőlevél még csak lazán kapcsolódik egymáshoz.[2] A magok aprók, a magfehérje olajos, a csíra (embrió) egyenes. Egyszerű alakú leveleik átellenesek, ritkábban váltakozók, ép szélűek. A pálhák hiányoznak, de a levélalapon a gyantás mirigyszőrök (kollaterák) megtalálhatók. Edénynyalábjaik jellemzően bikollaterálisak. A tárnicsfélék gyakran tartalmaznak keserűanyagokat, iridoidokat. Egyes nemzetségei (pl. Voyriella) szaprofiton életmódot folytatnak, leveleik apró pikkellyé redukálódtak, klorofillt nem tartalmaznak; részleges mikoheterotrófia jellemző rájuk. Néhány faját dísznövényként termesztik. NemzetséglistaJegyzetek
Fordítás
Források
|
Portal di Ensiklopedia Dunia