Sobotka Henrik üzletvezető és Grün Jozefa fiaként született. 1919 júliusában apjával együtt kikeresztelkedett a református vallásra.[3] A Madách Imre Gimnáziumban érettségizett.[4] 1930–1935 között angol–német–művészettörténet szakon a budapesti Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult, s középiskolai tanári oklevelet és bölcsészdoktori címet szerzett. Tanulmányai befejezése után Angliába utazott, majd hazatérve angol–német levelezőként helyezkedett el a Hungaria-Jacquard gyárban. A második világháborúban sorkatona volt. 1945-től a Magyar Rádió munkatársa. A Tükör és a Magyar Nemzet munkatársa (lektor, szerkesztő, rovatvezető), majd a Rádió műsorfőtitkára, ahonnan 1950-ben elbocsátották. 1950–1952 között a Tankönyvkiadó Vállalatnál dolgozott nyomdai korrektorként, illetve a kereskedelmi részleg alkalmazottjaként. 1952–1954 között általános iskolai tanár. 1954-től az ELTE (Eötvös Loránd Tudományegyetem) kari titkárságán működött, 1957-től a világirodalmi tanszéken, előbb adjunktus, majd 1966-ban docens lett. 1973-ban nyugállományba vonult. A PEN Club egyik alelnöke volt; rendszeresen publikált az Élet és Irodalomban, a Kortársban. 1957-ben kérte és megkapta a Magyar Rádiótól rehabilitálását.
A rendelkezésre álló naplók, tartalomtervezet és elkészült részek segítségével életrajzát felesége, Szabó Magda fejezte be (Megmaradt Szobotkának. Budapest, 1983).
Szobotka Tibor emléktáblája Budapest II. kerületében
Művei
Hellenizmus Shelley és Keats költészetében (tanulmány, 1936, Sobotka néven)
