hu Szepesdar%C3%B3c

	Szepesdaróc (Dravce)
	Szepesdaróc, Szent Erzsébet-templom
	; Szepesdaróc zászlaja
	; Szepesdaróc zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Lőcsei
Első írásos említés	1263
Polgármester	Peter Faltin
Irányítószám	053 14
Körzethívószám	053
Forgalmi rendszám	LE
	Népesség
Teljes népesség	809 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	60 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	680 m
Terület	12,96 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 01′ 10″, k. h. 20° 29′ 09″49.019379°N 20.485898°EKoordináták: é. sz. 49° 01′ 10″, k. h. 20° 29′ 09″49.019379°N 20.485898°E
	Szepesdaróc weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szepesdaróc témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szepesdaróc (1892-ig Dravec, szlovákul: Dravce, németül: Drautz) falu Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.

Fekvése

Lőcsétől 8 km-re nyugatra fekszik.

Története

A település a 13. században keletkezhetett, első lakói a Hernád völgyében északra vezető hadiút őrzői voltak. A települést 1263-ban „villa Drauch” néven említik először, a Szepesi vár uradalmához tartozott. Neve a szláv dravec (= nyúzó) szóból származik. 1264-ben „Drauch”, 1277-ben „Darac” néven találjuk. Már a 13. században állt kora gótikus temploma, mely eredetileg Remete Szent Antal tiszteletére volt szentelve. 1282-ben IV. László király a falut a Görgey család ősének, a görgői Illés comesnek adta. A Görgeyek 1288-ban behívták az antonita ispotályos lovagrendet, akik kolostort alapítottak a településen. 1378-ban „Daroucz”, 1520-ban Dravecz alakban említik a korabeli források. Az ispotályos rend távozása után 1535-ben birtokait a Berzeviczy család, majd 1555-ben Tluk Menyhért szerezte meg. 1787-ben 54 házában 491 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DRAVETZ. Dravtze, Autz. Elegyes tót falu Szepes Vármegyében, földes Urai Doloviczényi, és más Urak, lakosai katolikusok, fekszik Lőtsétöl nem meszsze, hajdan Apátursága is vala, földgyének jó termékenysége szerént ugyan első Osztálybéli lehetne; de mivel fája nehezen szereztetik, és más javai sem olly nevezetesek, második Osztálybéli.”^[2]

1828-ban 70 háza volt 500 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Dravecz, Szepes vm. tót falu, Csötörtökhely fil. 494 kath., 3 evang., 3 zsidó lak. Kastély. Vizimalom. F. u. Draveczky, Várady, Szakmáry. Ut. p. Lőcse.”^[3]

A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Lőcsei járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 379, többségben szlovák lakosa volt, jelentős lengyel kisebbséggel.

2001-ben 772 lakosából 651 szlovák és 115 cigány volt.

2011-ben 772 lakosából 753 szlovák, 1 magyar.

Nevezetességei

Szent Erzsébet tiszteletére szentelt római katolikus temploma 13. századi eredetű, a 15. században bővítették, a 18. és a 19. században átépítették. 15. századi gótikus oltára van. Nincs tornya, boltozata eredetileg fából volt. Freskói 14. századiak, a Szent Antal legendát, valamint a keresztre feszítést és a feltámadást ábrázolják. A Szent Antal szobor 1400 körül, a gótikus Madonna-szobor 1470 körül készült. A templomkertben álló harangtorony eredetileg fából volt, 1956-ban téglából építették fel. Harangja 1516-ban készült.
A falu gótikus kőhídja legkésőbb a 15. században készült, de sokan a 13. századra teszik az építését.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]