hu Lengv%C3%A1rt

	Lengvárt (Dlhé Stráže)
	; Lengvárt zászlaja
	; Lengvárt zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Lőcsei
Rang	község
Első írásos említés	1278
Polgármester	Zdena Jurčíková
Irányítószám	054 01
Körzethívószám	053
Forgalmi rendszám	LE
	Népesség
Teljes népesség	597 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	160 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	599 m
Terület	3,37 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 01′ 33″, k. h. 20° 31′ 16″49.025900°N 20.521200°EKoordináták: é. sz. 49° 01′ 33″, k. h. 20° 31′ 16″49.025900°N 20.521200°E
	Lengvárt weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Lengvárt témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lengvárt (szlovákul: Dlhé Stráže, korábban Lengvárty, németül: Litzier) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.

Fekvése

Lőcsétől 5 km-re nyugatra fekszik.

Története

A falut német telepesek alapították a 13. század második felében, először 1278-ban említik „Bicere” néven. Mai magyar nevén 1317-ben tűnik fel először „Landvar” alakban, ekkor Lőcse városának birtoka volt. Gótikus Szűz Mária temploma a 14. században már állt. 1360-ban az Illés család birtoka lett. A későbbiekben „Bicir” (1360), „Pecher alias Lengvarth”, „Langwarthdorf” (1407), „Bychir” (1411), „Langwarthdorf” (1424) néven szerepet a különböző írott forrásokban. Több birtokos után a 16. században ismét Lőcse szerezte meg. 1667-ben 6 jobbágy és 6 zsellércsalád élt itt. 1787-ben 20 házában 124 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LENGVARD. vagy Lingvárd. Elegyes falu Szepes Várm. földes Ura Lőcse Városa lakosai katolikusok, fekszik Drávecznak szomszédságában, és annak filiája, határja is hozzá hasonlító.”^[2]

1828-ban 19 háza és 175 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lengvárt, tót falu, Szepes vármegyében, Csötörtökhely fil., 175 kath. lak. Tehenészet. F. u. Lőcse városa, ettől 1 1/2 óra.”^[3]

A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Lőcsei járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 230, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel.

2001-ben 502 szlovák lakosa volt.

2011-ben 541 lakosából 521 szlovák.

Nevezetességei

Szent György temploma 1800 körül épült klasszicista stílusban. 14. századi gótikus szobra van.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]