Szavannacerkóf

Szavannacerkóf
Figyelmes példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Csoport: Eutheria Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Euarchontoglires Rend: Főemlősök (Primates) Alrend: Orrtükör nélküliek (Haplorrhini) Alrendág: Majomalkatúak (Simiiformes) Részalrend: Keskenyorrú majmok (Catarrhini) Család: Cerkóffélék (Cercopithecidae) Alcsalád: Cerkófmajomformák (Cercopithecinae) Nem: Chlorocebus Gray, 1870 Faj: C. aethiops
Tudományos név
Chlorocebus aethiops (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Szinonimák Cercopithecus aethiops Simia aethiops Linnaeus, 1758 Chlorocebus calliaudi (Wettstein, 1918) Chlorocebus cano-viridis (Gray, 1843) Chlorocebus cinereo-viridis (Gray, 1843) Chlorocebus engytithia (Hermann, 1804) Chlorocebus griseo-viridis (Desmarest, 1820) Chlorocebus griseus (F. Cuvier, 1819) Chlorocebus matschiei (Neumann, 1902) Chlorocebus subviridis (F. Cuvier, 1821) Chlorocebus toldti (Wettstein, 1916) Chlorocebus weidholzi (Lorenz, 1922) Chlorocebus zavattarii (de Beaux, 1943)
Elterjedés
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Szavannacerkóf témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Szavannacerkóf témájú médiaállományokat és Szavannacerkóf témájú kategóriát.

A szavannacerkóf (Chlorocebus aethiops) az emlősök (Mammalia) osztályának főemlősök (Primates) rendjébe, ezen belül a cerkóffélék (Cercopithecidae) családjába és a cerkófmajomformák (Cercopithecinae) alcsaládjába tartozó faj.

Egyes rendszerbesorolások a Cercopithecus nembe sorolják Cercopithecus aethiops néven.

Előfordulása

Szavannacerkóf Kenyában

Elterjedési területe, a vízközeli szavannák és erdőszéli területek. Ameddig egyetlen fajként kezelték a szavannacerkófot, addig elterjedési területe is óriási volt, majdnem egész Afrikát felölelte, Szenegáltól Szomáliáig és Dél-Afrikáig.

Később több fajra bontották szét és a mai tudományos ismeretek szerint a szavannacerkóf csak Szudán, Etiópia, Eritrea és Dzsibuti területén él.

Magyarországon csak a Pécsi Állatkertben látható.

Megjelenése

Az állat fej-törzs-hossza 46-66 centiméter és testtömege 2,5-7 kilogramm. Háti része és a feje sárgás-szürke, hasi része fehér. Tenyere, talpa és pofája csupaszok és sötét színűek. Csupasz pofáját, fehér sáv veszi körül. Farka körülbelül ugyanolyan hosszú, mint a teste.

Életmódja

Csoportokban él, melyekben egynél több hím van. Tápláléka termések, levelek, virágok, bogyók, gabona, rovarok, tojás és madárfiókák. A szavannacerkófot sok állat vadássza: vitézsas, sziklapiton (Python sebae), pávián, leopárd, krokodil stb.

Szaporodása

A vadonban 5 éves kortól, fogságban 2 éves kortól éri el. A párzási időszak az elterjedési területtől függően változó. A vemhesség 5-6 hónapig tart, ennek végén 1 utód jön a világra. Az elválasztás egy év után következik be. A nőstények majdnem egész életükben a csoportban maradnak, míg a hímek 5 éves koruktól elhagyják a csoportot.

Források

• Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 5.)
• Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).
• Linnaeus 1758: Systema naturae per regna tria naturae, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis. Editio Decima, Reformata. Tomus I. Stockholm: Laurentii Salvii. BHL