hu Sv%C3%A1b (telep%C3%BCl%C3%A9s)

	Sváb (Dolná Ves)
	A község látképe.
	; Sváb zászlaja
	; Sváb zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Garamszentkereszti
Rang	község
Első írásos említés	1429
Polgármester	Milan Pračko
Irányítószám	967 01
Körzethívószám	045
Forgalmi rendszám	ZH
	Népesség
Teljes népesség	220 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	102 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	418 m
Terület	2,37 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 39′ 58″, k. h. 18° 54′ 51″48.666111°N 18.914167°EKoordináták: é. sz. 48° 39′ 58″, k. h. 18° 54′ 51″48.666111°N 18.914167°E
	Sváb weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Sváb témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ez a szócikk a szlovákiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Svábok (egyértelműsítő lap).

Sváb (szlovákul: Dolná Ves, németül: Schwabendorf) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban.

Fekvése

Körmöcbányától 4 km-re, délre fekszik.

Története

A települést 1429-ben említik először, amikor a kamarától Körmöcbánya birtokába jutott. 1450-ben 25 bányászcsalád lakta. 1601-ben 24 ház állt a településen. 1828-ban 25 házában 240 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, erdei munkákkal és bányászattal foglalkoztak. A falu önállóságát csak 1888-ban nyerte vissza.

Bars vármegye monográfiája szerint „Sváb, a körmöczbányai hegyekben fekvő tót kisközség, 294 róm. kath. és ág. ev. vallású lakossal. XV. századbeli német telepes község, melyet Zsigmond király 1429-ben Körmöczbányának ad zálogba. Akkoriban Schwabenhof néven van említve, de később már Schwabendorf lett a neve. Mindvégig Körmöczbánya város maradt az ura. Templom nincsen a községben. Postája, távirója és vasúti állomása Körmöczbánya."^[2]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.

Lakói ma főként Garamszentkereszt és Körmöcbánya üzemeiben dolgoznak.

Népessége

1910-ben 354, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 241 lakosából 236 szlovák volt.

2011-ben 243 lakosából 209 szlovák volt.

Nevezetességei

Római katolikus temploma a 19. század elején épült klasszicista stílusban, 1830-ban bővítették.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Bars vármegye.

Külső hivatkozások

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Bars vármegye.

[1]

[2]