Felsőtóti

Felsőtóti (Horná Ves)
Felsőtóti zászlaja
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Garamszentkereszti
Rang	község
Első írásos említés	1293
Polgármester	Simona Holicová
Irányítószám	967 01 (pošta Kremnica 1)
Körzethívószám	045
Forgalmi rendszám	ZH
Népesség
Teljes népesség	675 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	196 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	439 m
Terület	3,66 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 40′ 32″, k. h. 18° 54′ 34″48.67555556, 18.90944444Koordináták: é. sz. 48° 40′ 32″, k. h. 18° 54′ 34″48.67555556, 18.90944444
Felsőtóti weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőtóti témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőtóti (1890-ig Hornavész, szlovákul: Horná Ves, németül: Windischdorf) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban.

Fekvése

Körmöcbánya központjától 3 km-re délre fekszik, a 65-ös út mentén.

Története

A község területe már a bronzkorban lakott volt, ezt bizonyítják az itt előkerült régészeti leletek, melyek a liptói és a lausitzi kultúrához tartoznak.

1329-ben „Félfalu", majd későbbi nevén 1391-ben „Tothfalw" néven említik először. 1388-ban Éleskő várának vámszedőhelye állt a településen. A 14. század végén és a 15. század elején a russói váruradalom része volt. Később Ilsvai Leustách és fia, majd János esztergomi érsek birtokában találjuk. 1408-ban az Ilsvai, majd a Majthényi család tulajdona. 1429-ben „Windischdorf alias villa Sclavorum" néven szerepel abban az oklevélben, melyben Luxemburgi Zsigmond zálogbirtokul Körmöcbánya városának adja. 1450 körül mintegy 160 lakosa volt. 1564-ben „Horniawez" néven szerepel okiratban. A 16. században a Hunyadi család zálogbirtoka lett, akik a 15. század elején épített erődített udvarházat késő gótikus-reneszánsz kastéllyá építették át. 1715-ben több kézműves, köztük kovács, bognár, lakatos élt és dolgozott a településen. A korábbi német lakosságot később szlovákok váltották fel. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint: „HORNAVECZ. Vindisdorf. Bars Várm. földes Ura Körmötz bánya Városa."[2]

Fényes Elek szerint: „Hornavesz, (Windischdorf), német falu, Bars vmegyében, Körmöcz város határán: 282 kathol., 30 evang. lak."[3]

Bars vármegye monográfiája szerint: „Felsőtóti, a körmöczbányai völgyben fekvő tót kisközség, 350 róm. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Hajdan Windischdorf néven német telepes község volt. Később eltótosították Hornavesz-re. Nagy Lajos király 1382 augusztus hó 20-án itt tartózkodott és innen keltezte Körmöczligetre vonatkozó adománylevelét, melyet Körmöczbánya város levéltára (Tomus I. Fons 23. Fasc. I.) alatt őriz. 1429-ben is szerepel Zsigmond király egyik oklevelében, melylyel a községet Körmöczbánya városnak adja zálogba. 1451-ben itt tartotta főhadiszállását Hunyady János, mikor Giskra ellen Körmöczbányára indult. A mult század elején lakosai még németek voltak és csak azóta tótosodtak el. Temploma nincsen. Postája, távirója és vasúti állomása Körmöczbánya."[4]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.

A 19. században épített kastélya a II. világháborúban pusztult el. Többszöri Körmöcbányához tartozás után 1997-ben lett újra önálló község.

Népessége

1910-ben 340, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 737 lakosából 716 szlovák volt.

2011-ben 718 lakosából 652 szlovák volt.

2021-ben 675 lakosából 641 (+1) szlovák, 3 magyar, 1 cigány, 5 egyéb és 25 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]

Nevezetességei

• Szent Pál apostol tiszteletére szentelt, római katolikus templomát 1787-ben Majthényi Sándor és felesége építtette, 1837-ben klasszicista stílusban építették át.
• Ferrarai Szent Vince tiszteletére szentelt kápolnája 1780-ban, barokk stílusban épült.
• Legrégebbi műemléke az 1707 és 1711 között készült Szentháromság-oszlop.
• 15. századi gótikus-reneszánsz kastélyának romjai.

Külső hivatkozások

• Hivatalos oldal
• Községinfó
• Felsőtóti Szlovákia térképén
• E-obce.sk Archiválva 2008. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben

Jegyzetek

1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
4. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. május 11.)
5. ma7.sk