Schilberszky Károly
Schilberszky Károly (Buda, 1863. november 26. – Budapest, 1935. szeptember 10.)[6] botanikus, növénypatológus, egyetemi tanár. ÉletrajzaSzülei Schilberszky Károly és Göger Ottília.[6] A budapesti egyetemen 1886-ban végezte el a természetrajzföldrajz szakot. 1887–1888-ban a vetőmagvizsgáló állomás munkatársa, 1888–1894-ben Jurányi Lajos mellett volt tanársegéd a budapesti egyetem növénytani tanszékén, 1893-ban bölcsészdoktorátust tett. 1894-től a Kertészeti Tanintézet növénykórtantanára. 1904-ben a tudományegyetemen, 1911-ben a műegyetemen, 1923-ban pedig a közgazdasági karon lett egyetemi m. tanár, 1926-ban az akkor szervezett mezőgazdasági karon a növénykórtan helyettes, majd nyilvános rendes tanára. 1934-ben ment nyugdíjba. Budapesten hunyt el, 72 évesen, 1935. szeptember 10-én. Felesége Wóz Julianna volt.[6] MunkásságaMunkássága nagy részét a gombák, illetve a növénykórtan területén végezte. Különösen a burgonya betegségei foglalkoztatták, ő fedezte fel a burgonyarákot. Foglalkozott a gyümölcsfák és a szőlő (monilia, lisztharmat stb.), valamint a gabonafélék (rozsda) betegségeivel is. Ismeretterjesztő tevékenységet is kifejtett. 1902 – 1906 között szerkesztette a Növénytani Közleményeket. Főbb munkái
Jegyzetek
Források
|
Portal di Ensiklopedia Dunia