Saxicola

Saxicola
Gyászos csuk (Saxicola caprata)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Verébalakúak (Passeriformes) Alrend: Verébalkatúak (Passeri) Család: Légykapófélék (Muscicapidae) Alcsalád: Saxicolinae Nem: Saxicola Bechstein, 1802
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Saxicola témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Saxicola témájú médiaállományokat és Saxicola témájú kategóriát.

A Saxicola a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó nem.[1][2]

Rendszerezésük

A nemet korábban (mint a teljes Saxicolinae alcsaládot, a közeli rokon rigófélék (Turdidae) családjába sorolták, onnan helyezték át őket a légykapófélék családjába. Az alcsaládon belül az Oenanthe és a Campicoloides nemek számítanak a legközelebbi rokonaiknak.[3]

Genetikai vizsgálatok alapján a nembe sorolt fajok száma jelentősen megnőtt az utóbbi években. Elsősorban a korábban nagyszámú alfajával gyűjtőfajnak tekinthető cigánycsuk vagy cigány csaláncsúcs (Saxicola rubicola) rendszertani felülvizsgálatával, melyet ma 5 különálló fajnak tekintenek. A fajt hagyományosan Saxicola torquata néven ismerték, de újabban külön fajként kezelik ezeket a madarakat, vagyis az európai és az afrikai alfajok külön, önálló fajok lettek. Ebben az értelemben az európai faj helyes neve Saxicola rubicola, míg a Saxicola torquata név ebben az esetben csak az Afrikában költő fajra vonatkozik. A DNS vizsgálatokon alapuló molekuláris vizsgálatok kimutatták, hogy nemcsak a kanári csuk (Saxicola dacotiae) és a réunioni csuk (Saxicola tectes) számít külön fajnak, de az afrikai cigánycsuk (Saxicola torquatus), a madagaszkári csuk (Saxicola sibilla), a cigánycsuk (Saxicola rubicola), a keleti cigánycsuk (Saxicola maurus) és a Stejneger-csuk (Saxicola stejnegeri) is különálló faji státuszra jogosult. [4][5][6][7]

A nemet Johann Matthäus Bechstein német természettudós írta le 1802-ben, az alábbi 15 faj tartozik ide:

• Jerdon-csuk (Saxicola jerdoni)
• szürke csuk (Saxicola ferreus)
• timori csuk (Saxicola gutturalis)
• rozsdás csuk (Saxicola rubetra)
• sivatagi csuk (Saxicola macrorhyncha)
• gyékénycsuk (Saxicola insignis)
• gyászos csuk (Saxicola caprata)
• fehérfarkú csuk (Saxicola leucurus)
• Stejneger-csuk (Saxicola stejnegeri)
• keleti cigánycsuk (Saxicola maurus)
• kanári csuk (Saxicola dacotiae)
• cigánycsuk (Saxicola rubicola)
• afrikai cigánycsuk (Saxicola torquatus)
• madagaszkári csuk (Saxicola sibilla)
• réunioni csuk (Saxicola tectes)

Jegyzetek

1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. április 25.)
2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. április 25.)
3. (2010) „Multi-locus phylogenetic analysis of Old World chats and flycatchers reveals extensive paraphyly at family, subfamily and genus level (Aves: Muscicapidae)”. Molecular Phylogenetics and Evolution 57 (1), 380–392. o. [2016. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.ympev.2010.07.008. PMID 20656044. (Hozzáférés: 2021. október 21.) 
4. Urquhart, E., & Bowley, A. (2002). Stonechats. A Guide to the Genus Saxicola. Christopher Helm, London. ISBN 0-7136-6024-4.
5. (2002) „Evolutionary relationships of stonechats and related species inferred from mitochondrial-DNA sequences and genomic fingerprinting”. British Birds 95, 349–355. o. [2022. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. október 21.) 
6. (2008) „Distinct taxonomic position of the Madagascar stonechat (Saxicola torquatus sibilla) revealed by nucleotide sequences of mitochondrial DNA”. Journal of Ornithology 149 (3), 423–430. o. DOI:10.1007/s10336-008-0290-1. 
7. (2009) „Taxonomic status and evolutionary history of the Saxicola torquata complex”. Molecular Phylogenetics and Evolution 52 (3), 769–773. o. DOI:10.1016/j.ympev.2009.05.016. PMID 19464380.