Santa Claus (vagy egyszerűen csak Santa, magyarul néha Karácsony apó, helytelenül Mikulás) karácsonyi ajándékosztó figura.[1] Különösen az angolszász világban népszerű (USA, Egyesült Királyság), de ezeken túl más, főleg protestáns országokban is, például Németország egyes részein, Hollandiában, Skandináviában, továbbá Észtországban és Lettországban. Kinézetre hasonló a magyar Mikuláshoz (idős, piros köpenybe öltözött ember), és hasonlóképpen Szent Miklós püspök legendájához kapcsolható.
Története
Santa Claus figurája a 19. század elején jelent meg az Amerikai Egyesült Államokban, holland bevándorlók hagyományainak hatására. Már az 1770-es években feljegyezték a holland telepesek Szent Miklósnak (Sinter Klaasnak) szentelt ünnepét, az amerikaiak pedig hamarosan népszerűsíteni kezdték az ajándékhozó Szent Miklóst. Már 1809-ben történetet írtak a repülő szekéren utazó, jutalmazó püspökről.[2] Egy 1821-ben keletkezett költemény már Santeclaus-nak nevezi (a Sinter Klaas elferdítése), rénszarvasok által húzott szánon ülő piros köpenyes alakként ábrázolja, függetleníti a vallásos jelentőségtől, és Szent Miklós ünnepe helyett karácsonyhoz köti.[3] Clement Clarke Moore 1822-es The Night Before Christmas verse tovább építette Santa Claus figuráját és a hozzá kapcsolódó legendákat. Az 1840-es évekre Santa Claus közismert és népszerű figurává vált az országban.[2]
Santa Claus az 1880-as években nyerte el modern, mai kinézetét és tulajdonságait: testes, kedélyes, fehér szakállú ember, szőrmével szegélyezett piros kabáttal, ajándékkal teli puttonyt cipelve. Ekkortól ábrázolják felnőtt emberként; korábban manóként, tündérként hivatkoztak rá.[4] Egy városi legenda szerint a The Coca-Cola Company alkotta meg Santa Claus figuráját az 1930-as években, azonban ez nem igaz: már fél évszázaddal a Coca-Cola reklámok megjelenése előtt elnyerte jellegzetes kinézetét[5] (bár a reklámok nagyban hozzájárultak az ábrázolás elterjesztéséhez).[6]
Népszerűsége növekedésével Santa Claus Európába is behatolt, több országban kiszorítva a népi vagy vallásos karácsonyi figurákat.[4]Nagy-Britanniában már az 1870-es években átvette a karácsonyi ajándékosztó szerepét, melyet az angoloknál korábban a zöldbe öltözött, magyalkoronás Father Christmas töltött be.[7] Szintén a 19. században Németország északkeleti részén Weihnachtsmann (Karácsony-ember) vette át a hagyományos Christkind szerepét.[8] Franciaországban, Olaszországban a karácsonyt jelképező betlehemet a második világháború után szorították ki a Santa Clausra alapozott „Karácsony apó”-figurák.[9][10]
Hagyományok, legendák
Karácsonyi harisnyák
Santa Claus karácsony éjszakáján a kéményen keresztül hatol be a lakásba, és a kandallóra felakasztott harisnyákban helyezi el a gyermekeknek szánt ajándékot.[2] Ezt a szokását már az 1809-es és 1822-es irodalmi alkotásokban is megemlítik.[6] Karácsony előestéjén az amerikai gyermekek „karácsonyi harisnyákat” (Christmas stockings) akasztanak a kandallóra, közelében egy asztalon pedig süteményeket és tejet hagynak arra az esetre, ha Santa Claus megéhezik.
Santa Claus repülő szánon közlekedik, melyet kilenc rénszarvas húz. A szán és nyolc név szerint említett szarvas már az 1822-es The Night Before Christmas költeményben megjelenik, a kilencedik, Rudolf, viszont csak 1939-ben.[2]
Műhelye az Északi-sark közelében, egyes leírások szerint Lappföldön van. A manók itt készítik az ajándékokat, melyet Santa Claus karácsonykor szétoszt.[2] A gyerekek karácsony előtt levelet küldenek neki kívánságaikkal.
Santa Clausnak felesége is van, melyet egy 1889-es vers népszerűsített.[6]
Mikulás és Santa Claus
Számos ember nem tesz különbséget a Mikulás és Santa Claus fogalma között (sőt, egyesek a nem vallásos eredetű Télapó figurájával is összemossák).[11][12][13] Valójában két különböző figuráról van szó.
.jpg)
.jpg)
