Sankt Peter im Sulmtal

Sankt Peter im Sulmtal
A Szt. Péter-plébániatemplom harangtornya
Sankt Peter im Sulmtal címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Stájerország
Járás	Deutschlandsbergi járás
Irányítószám	8542
Körzethívószám	03467
Forgalmi rendszám	DL
Népesség
Teljes népesség	1268 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	377 m
Terület	10,98 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 45′ 31″, k. h. 15° 15′ 11″46.758611111111, 15.253055555556Koordináták: é. sz. 46° 45′ 31″, k. h. 15° 15′ 11″46.758611111111, 15.253055555556
Sankt Peter im Sulmtal weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sankt Peter im Sulmtal témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Sankt Peter im Sulmtal osztrák község Stájerország Deutschlandsbergi járásában. 2017 januárjában 1300 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Sankt Peter im Sulmtal a Deutschlandsbergi járásban

A templom bejárata

A helytörténeti múzeum

Sankt Peter im Sulmtal a tartomány déli részén fekszik a Nyugat-Stájerország régióban, a Sulm (a Mura mellékfolyója) mentén. Egyéb jelentős vízfolyásai a Stullneggbach és a Leibenbach. Az önkormányzat 5 katasztrális községben[2] 11 falut, ill. településrészt egyesít: Freidorf (104 lakos), Hausleiten, Kerschbaum (148), Korbin (141), Aigneregg, Moos (247), Fröhlichberg, Poppenforst (81), Sankt Peter im Sulmtal (504), Kühberg, Wieden (97).

A környező települések: északra Frauental an der Laßnitz, keletre Sankt Martin im Sulmtal, délre Wies, nyugatra Bad Schwanberg.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint Freidorf területén már a bronzkorban is éltek emberek.

A kora középkorban a salzburgi érsek birtokolta a Sulm egész völgyét. 1225-ben létrehozták a lavanti püspökséget és a régió ennek tulajdonába került. A falut 1228-ban említik először St. Peter iuxta Lindenberch formában.

1645. június 24-én az egész falu tűzvész áldozatává vált.

Lakosság

A Sankt Peter im Sulmtal-i önkormányzat területén 2017 januárjában 1300 fő élt, ami növekedést jelent a 2001-es 1267 lakoshoz képest. Ekkor a helybeliek 99,1%-a volt osztrák állampolgár. 95,5% római katolikusnak, 2,4% felekezet nélkülinek vallotta magát.

Látnivalók

• a Szt. Péter-plébániatemplom különálló harangtornyával építészeti különlegességnek számít. A 32 méter magas különálló torony 1664-ben készült el, harangjai 1685-ből származnak. Elképzelhető, hogy eredetileg egy új templomhoz szánták, amely soha nem készült el. Az eredeti plébániatemplom 1244-ben már állt; 1645-ben leégett és 1701-re építették újjá. Belső terét rokokó stílusban díszítették.
• az 1980-ban megnyílt helytörténeti múzeum a paplak 1779 körül épült volt présházában.
• tanösvény
• a Virágos Európa (Entente Florale Europe) verseny falu kategóriájában Sankt Peter 2000-ben ezüstérmet nyert.

Jegyzetek

1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
2. Freidorf im Sulmtal (1,90 km²), Kerschbaum (2,13 km²), Korbin (1,22 km²), Moos (3,04 km²), St. Peter im Sulmtal (1,57 km²), Wieden (1,10 km²)

Források

• August Krainer, Heide Kosjak: Chronik von St. Peter im Sulmtal. Peggau 1990
• Heimo Kaindl, Alois Ruhri: St. Peter im Sulmtal. Pfarrkirche zum hl. Petrus. Diözese Graz-Seckau, Steiermark. Salzburg 1994
• A település honlapja
• 60329 – Sankt Peter im Sulmtal Statistik Austria
• A Wikimédia Commons tartalmaz Sankt Peter im Sulmtal témájú kategóriát.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Sankt Peter im Sulmtal című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.