|
Sang Jang
Sang Jang () (kínaiul: 商鞅; pinjin () hangsúlyjelekkel: Shāng Yāng; i. e. 390 - i. e. 338), aki Sang () ura (Sang-csün () 商君) néven is ismert Csin () állambeli reformer főminiszter és gondolkodó volt, aki a legista elvek gyakorlatba ültetésével megerősítette Csin ()t, és módszereivel, intézkedéseivel nagyban előremozdította a majdani birodalomegyesítést. I. e. 361-ben érkezett Vej ()ből Csin ()be, ahol Hsziao () fejedelem a szolgálatába fogadta. A törvényeket társadalmi rangtól, vagyoni helyzettől függetlenül mindenkire kiterjesztette; a népet kölcsönös felelősségi csoportokba osztotta; a származás helyett az érdem szerint osztotta a rangokat és előjogokat; támogatta a földművelést és az új földek feltörését; fellépett a kereskedők és a konfuciánusok ellen; elköltöztette a Csin () fővárost. Reformjai eredményeként Csin () a következő évszázad legerősebb katonai hatalmává vált. Hsziao () fejedelem halála után a reformok által megsértett arisztokrácia Sang Jang ()ot kivégeztette, intézkedéseinek eredményei azonban megmaradtak. Sang Jang () neve alatt fennmaradt egy terjedelmes mű, amely a Sang urának könyve (Sang-csün su () 《商君書》) címet viseli; ezt azonban valószínűleg nagyrészt az i. e. 3. században állították össze, és nem föltétlenül Sang Jang () eredeti eszméit tartalmazza.[1] ÉleteSang Jang () életrajza A történetíró feljegyzéseinek 68. fejezetében olvasható.[2] Itt Sang Jang () származásával kapcsolatban a következők tudhatók meg:
A tehetséges fiatalemberre igen hamar felfigyeltek a Vej () udvarban, és hivatalnoki tisztséggel ruházták fel. Az itt rábízott feladatok azonban nem elégítették ki Sang Jang ()ot, aki felismerte, hogy reformgondolatai megvalósításának lehetőségeit Vej () állam akkori uralkodója, Huj () 惠 király (i. e. 370 - i. e. 319.) aligha fogja még csak fontolóra is venni. Ezért aztán úgy döntött, hogy elhagyja szülőföldjét, s i. e. 361-ben vándor bölcselőként a kínai civilizált világ peremén elhelyezkedő, a többi fejedelemség által félbarbárnak tekintett Csin () államba indult és telepedett le. Sang Jang () miután Csin ()be érkezett kieszközölt magának egy meghallgatást az akkoriban, frissen trónra lépő Hsziao () 孝 hercegnél (i. e. 361 - i. e. 338), és elérte, hogy még ebben az évben úgy nevezett „vendég tisztviselő” lehessen a hercegi udvarban.[4] I. e. 358-ban a következő bevezetéssel tárta összegzéseit Hsziao () herceg elé:
A herceget meggyőzte, hogy a Csin () intézményrendszer és a gazdaság újjáélesztésének érdekében halaszthatatlan egy sor reform bevezetése. Hsziao () herceg hallgatott a tanácsaira, azonban a bevezetett reformokkal szemben kezdetben az alattvalói ellenérzéssel viseltettek:
Alig egy évtized leforgása alatt azonban a nép megértette Sang Jang () intézkedéseinek céljait, és méltányolták az eredményeket.[7] A nagy történetíró a következőképpen írja le Csin () közállapotát és a nép hangulatát a reformok bevezetését követő években:
 Sang Jang ()ot is előléptették, a magas hivatalnoki rangnak számító co-su-csang () 左庶長 pozíciót kapta, ami egyfajta katonai, főparancsnoki tisztség volt a Csin () államban.[9] A Sang Jang () életrajzát megörökítő Sze-ma Csien () szerint az ezt követő években Hsziao () herceg sorra jelentős katonai sikereket könyvelhetett el, amelyek a nagy történetíró véleménye szerint ugyancsak Sang Jang ()nak voltak köszönhetők. Csin () sikeres hadigépezete ugyanis aligha jöhetett volna létre, ha Sang Jang () kezdeményezésére nem költöztetik át a fővárost Hszienjang ()ba, amely még a Csin ()-dinasztia idején is végig, i. e. 207-ig a hatalmi központ maradt.[10] Sang Jang () reformjainak intenzív bevezetésére a főváros áttelepítése után került sor. Ám hiába bizonyult sikeresnek, hiába járult hozzá jelentős mértékben ahhoz, hogy a Csin () állam kora egyik legerősebb és katonailag az egyik legütőképesebb fejedelemsége legyen, Hsziao () herceg i. e. 338-ban bekövetkezett halálával Sang Jang () szerencsecsillaga is leáldozott.[11] A reformok által megsértett arisztokrácia az új uralkodónál, Huj-ven () 惠文 hercegnél (i. e. 338 - i. e. 311) kieszközölte Sang Jang () kivégezését. Huj-ven () herceg ugyan pontosan tisztában volt Sang Jang () reformjainak jelentőségével, de hatalma megszilárdítása érdekében, nem tehette meg, hogy ne teljesítse az udvarhoz közelálló arisztokraták egyöntetű és határozott kérését. Sang Jang () ugyan megpróbált elmenekülni, de végül elfogták, az uralkodó pedig elrendelte Sang Jang () „szekerek általi szétszaggatását” (csö-lie () 車裂) - ami öt szekér, vagy öt ökör által végrehajtatott szétszaggatást jelentett - s vele együtt a teljes családját is kivégeztette. A nagy történetíró szerint kivégzésekor Huj-ven () herceg a következőket mondta: „Senki nem fogható Sang Jang ()hoz!” Reformjai Az i. e. 358-ban a Hsziao () herceg elé tárt Sang Jang ()-i reformtervekhez tartozott a törvények és büntetések felülvizsgálata, a büntetések szigorítása, a mezőgazdaság fejlesztése, az arányos mértékű adományozásai és kitüntetési rendszer kidolgozása a csatában életüket vesztett hősök közvetlen rokonainak javára.[12] Mielőtt a Sang Jang () által kidolgozott reformintézkedéseket érvénybe léptették volna, Sang Jang () különös módon próbálta megnyerni a nép bizalmát, és meggyőzni őket szavahihetőségéről. Legalábbis erről tanúskodik életrajzának egyik regényes története:
Sang Jang () reformjait nem könnyű csoportosítani, mert a reformok kategóriái egymásba mosódnak, átfedik egymást, hatásaik pedig igen összeettek. Lehetetlen szétválasztani az állami gazdasági, politikai, adminisztratív és katonai reformokat. Sang Jang () fő célja a szerteágazó, számtalan törvényt új, egységes rendszabályokkal felváltani. Ezért szorgalmazta a törvény előtti egyenlőséget is. Azonban ez kihatott a gazdaságra, a társadalomra, leginkább azt követően, hogy bevezették a kollektív felelősség és a kölcsönös megfigyelési kötelezettség rendszerét.[14] Sze-ma Csien () ekként összegzi Sang Jang () reformjainak egy részét:
A kölcsönös felelősség és feljelentési kötelezettség rendszere alapjaiban formálta át a társadalom életét és szerkezetét, ám egyúttal páratlan katonai összetartást is eredményezett. A történészek különböző állásponton vannak azzal kapcsolatban, hogy ennek a rendszernek vajon a lélekromboló, az egyént elaljasító, vagy éppen a szolidaritást, az összetartást erősítő hatása volt-e jelentősebb.[16] Sang Jang () javaslatára új mértékegységeket vezettek be, a súly, a hossz- és az űrmértékeket egységesítették. Támogatták a tanulást, s szinte erőltették a korábban teljes írástudatlanságban tartott társadalmi rétegeket, hogy közülük minél többen tanuljanak meg írni-olvasni.[17] A társadalmi reformokkal párhuzamosan zajlottak a katonai reformok is. Új címek, rangok, kitüntetések kerültek bevezetésre. A kollektív felelősség rendszerének bevezetése a hadsereg hatékonyságát illetően egyértelműen pozitív hatással volt. Sang Jang () reformjainak eredményeképpen immár a földművesek is a hadsereg részét képezték, ami nagyban hozzájárult a társadalmi mobilitás megélénküléséhez. A hadsereg zömét ugyanis a besorozott parasztságból kiképzett gyalogosok alkották, akiket a hivatásos tisztek irányítottak. Ez az újítás olyan fontosnak bizonyult, mint a földparcellák újszerű kijelölése, ugyanis a művelés alá vonható földterület mérete ekkortól kezdve a paraszti családok népességétől függött. Az adók ellentételezésére szántókat juttattak az embereknek, még a betelepült idegeneknek is.[18] Sang Jang () reformjai közül a legfontosabb mégis a közigazgatás átszervezése volt. I. e. 350-re Csin () nagy része már 46, illetve 36 járásra (hszien () 縣) volt osztva, melyek mindegyikét egy-egy járásfőnök (ling 令) és járásfőnök-helyettes (cseng () 丞) irányított, valamint mindegyik járás élére egy katonai parancsnokot (vej () 尉) is kineveztek. E három vezető közvetlenül a hercegi közigazgatási hivatalnak tartozott elszámolással. Ez a közigazgatási rendszer rendkívül hatékonynak bizonyult, amelynek köszönhetően a törvények a legapróbb településre is eljutottak, illetve kivétel nélkül mindenhol érvényesíteni tudták az uralkodói udvar akaratát. E rendszer keretein belül dolgozták ki a szigorú bürokráciai rendet. Például egyetlen hiányos dokumentumot, okmányt sem tekinthettek érvényesnek. Az érvényességhez pedig valamennyi okiratnak tartalmaznia kellett a kibocsátó pecsétlenyomatát és a felelős tisztviselő aláírását.[19] MűveSang Jang () neve alatt fennmaradt egy terjedelmes mű, amely a Sang urának könyve (Sang-csün su () 《商君書》) címet viseli; ezt azonban valószínűleg nagyrészt az i. e. 3. században állították össze, és nem föltétlenül Sang Jang () eredeti eszméit tartalmazza.[m 1] A könyv nagyrészt a mezőgazdaság és a hadsereg fejlesztésével foglalkozik, s mint ilyen, tipikus legista mű. Ugyanakkor viszonylag kevés szó esik benne Sang Jang () legfőbb tevékenységéről, a törvényhozásról, sőt maga Sang Jang () neve is csupán két fejezetében szerepel.[20][21] HatásaHuj-ven () herceg, aki az arisztokrácia nyomásának engedve kivégeztette Sang Jang ()ot utólag köszönetet mondott neki a reformjaiért, mert ezekre a reformokra támaszkodva képes volt elhárítani Vej () 魏, Han () 韓 és Csao () 趙 államok támadásit, és számos erődöt és területet tudott elfoglalni keleten a Sárga-folyó völgyében. Ezeknek a hódításoknak és katonai sikereknek az eredményeképpen vált igazán nagy, erős, jelentős és befolyásos állammá Csin (). I. e. 325-ben Huj-ven () herceg felvette a király (vang () 王) címet, ahogy ezt Vej () is tette i. e. 344-ben, vagy Csi () hercege i. e. 341-ben. Csin () immár a többi állammal szemben, egyenrangú félként követelt magának helyet és szerepet abban a folyamatban, amelynek célja az „égalatti” egyesítése volt. Sang Jang () reformintézkedései időtállónak bizonyultak. Halála után 84 évvel, i. e. 256-ban Csin () állam sikeresen döntötte meg a Csou ()-dinasztia majd nyolc évszázada tartó hatalmát, s további 35 évnyi ádáz háborúskodást követően, i. e. 221-ben egyesítették Kínát és megalapították a Csin ()-dinasztiát. Az egyesített Kína első uralkodója, Csin Si Huang-ti (), aki már császárként lépett trónra, nagy részben Sang Jang () egykori reformjaira támaszkodva szervezte meg birodalma közigazgatását és dolgozta ki törvényrendszerét.[22] Megjegyzések
Hivatkozások
Kapcsolódó szócikkekForrások
További információk |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
