hu Roman Jakobson

	Roman Jakobson
Született	1896. október 11.; Moszkva
Elhunyt	1982. július 18. (85 évesen); Cambridge; Boston;
Állampolgársága	orosz; Szovjet-Oroszország; szovjet; csehszlovák; amerikai;
Házastársa	Soňa Haasová
Foglalkozása	nyelvész; irodalomtudós; neveléstudós; történész; író; kritikus; tanár; filológus; tudós; egyetemi oktató;
Tisztsége	az Amerikai Nyelvtudományi Társaság elnöke
Iskolái	Moszkvai Egyetem, Történelem és Filológia Kar
Kitüntetései	Order of Tomáš Garrigue Masaryk, 2nd class; Guggenheim-ösztöndíj (1946); a francia Becsületrend lovagja (1947); doctor honoris causa from the University of Grenoble (1966); honorary doctorate from the University of Nice-Sophia Antipolis (1966); a Masaryk Egyetem díszdoktora (1968); Feltrinelli-díj (1980); Hegel Prize (1982);
Sírhelye	Mount Auburn Cemetery
	A Wikimédia Commons tartalmaz Roman Jakobson témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Roman Jakobson^[13] (eredetileg: Roman Oszipovics Jakobszon, oroszul: Роман Осипович Якобсон; Moszkva, 1896. október 11. [a régi orosz naptár szerint szeptember 29.] – Boston, 1982. július 18.) orosz származású filológus, nyelvész.

Élete

Jakobson szlavisztikát tanult Moszkvában, szülővárosában. Hamarosan csatlakozott a Moszkvai Nyelvészkörhöz, amely közel állt az orosz formalizmushoz. Az orosz formalisták alkották meg egyebek között az akkor új médium, a film első elméletét.

Jakobson 1920-ban érkezett egy szovjet küldöttség tagjaként Prágába, de ezen posztját hamarosan feladta, hogy újra a tudománnyal foglalkozhasson. 1926-ban a Prágai Nyelvészkör alapító tagjai között volt. 1933-ban professzori állást kapott Brünnben. 1939-ben a németek bevonulása elől menekülve először Dániába került, majd onnan Norvégiába, illetve Svédországba (Uppsala és Stockholm). 1941-ben meghívták a New York-i francia exil-egyetemre, az École Libre des Hautes Études-ra. Ott találkozott Claude Lévi-Strauss-szal, akire nagy befolyással volt. 1943-ban a Columbia Egyetemen lett professzor, majd 1949-ben meghívták a Harvardra. 1957-től nemcsak a Harvardon tanított, hanem párhuzamosan a szomszédos Massachusetts Institute of Technology-ban is. 1967-ben emeritálták, és 1974-ig vendégprofesszor volt több intézetben is: Collège de France, Yale Egyetem, Princeton, Brown, Brandeis, Leuven és New York.

Jakobson Roman–Lotz János: Két tanulmány / Egy versrendszer axiomatikája a mordvin népdalok alapján / Megjegyzések a francia fonéma-rendszerről, fordította: Petőfi Sándor János, Szépe György; Akadémiai, Budapest, 1968 (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai)
Hang – jel – vers, összeállította, utószó: Fónagy Iván, Szépe György, fordította: Barczán Endre et al.; Gondolat, Budapest, 1969
Hang – jel – vers, összeállította, utószó: Fónagy Iván, Szépe György, fordította: Barczán Endre et al.; 2. bőv. kiad.; Gondolat, Budapest, 1969
A költészet grammatikája, válogatta, szerkesztette: Fónagy Iván és Szépe György, utószó: Fónagy Iván, fordította: Albert Sándor; Gondolat, Budapest, 1982
A fordítás tudománya – Válogatás a fordításelmélet irodalmából, többekkel, szerk. Bart István, Klaudy Kinga, ford. Gera Ildikó et al., Tankönyvkiadó, Budapest, 1986

Halász Hajnalka: Nyelvi differencia megkülönböztetés és esemény között – Jakobson, Luhmann, Humboldt, Gadamer, Heidegger, Ráció, Budapest, 2015

Ez az orosz személy életrajzát bemutató lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!