Claude Lévi-Strauss

Claude Lévi-Strauss
2005-ben
Született	1908. november 28.[1][2][3][4][5] Brüsszel[6]
Elhunyt	2009. október 30. (100 évesen)[7][1][2][4][5] Párizs 16. kerülete[8][9]
Állampolgársága	francia belga
Házastársa	Dina Dreyfus (1932–1945) Rose Marie Ullmo (1946–1954) Monique Roman (1954–)
Szülei	Emma Lévi-Strauss Raymond Lévi-Strauss
Foglalkozása	filozófus politikus antropológus fotográfus neveléstudós író professzor szociológus pszichológus mitográfus etnológus kutató
Tisztsége	seat 29 of the Académie française (1973. május 24. – 2009. október 30.)
Iskolái	Párizsi Egyetem jogi kara
Kitüntetései	a francia Becsületrend nagykeresztje A Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének parancsnoka Commander of the French Order of Academic Palms a Koronarend parancsnoki fokozata Az Országos Tudományos Rend Nagykeresztje Commander of the Order of the Southern Cross a Columbia Egyetem díszdoktora az oxfordi egyetem díszdoktora a Harvard Egyetem díszdoktora a Montréali Egyetem díszdoktora Fellow of the British Academy Huxley Memorial Medal (1965)[10] CNRS Gold medal (1967)[11][12] Erasmus-díj (1973)[13] az Uppsalai Egyetem díszdoktora (1977)[14] honorary doctorate at the Laval University (1979)[15] Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoka (1981. január 7.)[16] International Nonino Prize (1986) grand prix de la Société de géographie (1993)[17] Aby Warburg Prize (1996) Meister Eckhart Prize (2003) Catalonia International Prize (2005)[18] Ordem do Mérito Cultural (2007)
Halál oka	szívinfarktus
Sírhelye	Lignerolles
Claude Lévi-Strauss aláírása
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Claude Lévi-Strauss témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Claude Lévi-Strauss (Brüsszel, 1908. november 28. – Párizs, 2009. október 30.) belgiumi születésű francia szociológus, etnológus és antropológus, a strukturalista mozgalom fő teoretikusa és a strukturális antropológia irányzatának megteremtője.

Élete

Brüsszelben született, egy francia-zsidó család gyermekeként.[19] Párizsban filozófiát és jogot hallgatott. Marcel Mauss hatására ekkor kezdett el az etnológia és az antropológia iránt érdeklődni. 1935-től a São Pauló-i egyetemen a szociológia professzora volt, s közben jelentős terepmunkát folytatott az amazóniai indiánok között. 1942-től New Yorkban, 1945-től az 1990-es évek elejéig Párizsban tanított vallásetnológiát, vallásantropológiát és szociológiát, miközben a francia strukturalista mozgalom elismert, az irányzat módszertanát általános igénnyel is megfogalmazó vezéralakja lett. 1972-től a Francia Akadémia tagja.

Munkássága

Lévi-Strauss alapvető tudományos problémája a vallási valóság és a mögötte megbúvó emberi gondolkodás szerkezetének alakulása a primitív népek, az írás előtti kultúrák világában. Első lépésben, brazíliai anyaga alapján a rokonsági struktúrák által tagolt archaikus társadalom nyelvi és kommunikációs rendszerét vizsgálta, tudattalan logikai struktúrák nyomait vélve felfedezni azok szerkezetében. Ebből építette fel a vad gondolkodás (la pensée sauvage) fogalmát, amely a régiek gondolkodását egy asszociációs és metaforikus logikára, valamint az arra épülő mágikus-totemisztikus magatartásra, mint az ősi vallás formájára vezette vissza.

Az archaikus gondolkodásról és a vallási valóság őstörténetéről vallott nézeteinek összefoglalását végül a mitológiákról írott, elsősorban amerikai indián anyagot feldolgozó könyvsorozatában tárta az olvasók elé, azt a tézisét támasztva alá, hogy a mítoszok nyelve egy olyan „ősvallás” kommunikációs valóságára utal, amelyben a valóság és annak nyelvtani interpretációja sajátos, logikán kívüli kapcsolatban van egymással.

Főbb művei

• Szomorú trópusok (Tristes tropiques), Paris: 1955
• Anthropologie structurale, Paris: 1958
• La pensée sauvage, Paris: 1962
• Le totémisme aujourd'hui, Paris: 1962
• Mythologiques 1-4., Paris: 1964-75
• Les structures élémentaires de la parenté, Paris: 1967
• L'Homme nu, Paris: 1971
• Anthropologie structurale II., Paris: 1973
  • Strukturális antropológia I-II. Budapest, 2001, Osiris
• Le regard éloigné. Anthropologie structurale III., Paris: 1983
• Mythologica 1-4., Paris: 1971-75

Magyarul

• Szomorú trópusok; ford. Örvös Lajos, utószó Köpeczi Béla; Európa, Bp., 1973
• Faj és történelem; ford. Bojtár Péter, tan. Boglár Lajos; Napvilág, Bp., 1999
• Strukturális antropológia, 1-2.; ford. Saly Noémi, Szántó Diana; Osiris, Bp., 2001 (Osiris tankönyvek)

Jegyzetek

1. Integrált katalógustár (Németotszág) (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
2. BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
3. Enciclopédia Itaú Cultural (portugál nyelven). Itaú Cultural. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
4. Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
5. KNAW Past Members (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
6. https://www.linternaute.fr/biographie/litterature/1775390-claude-levi-strauss-biographie-courte-dates-citations/, 2021. március 5.
7. Edward Rothstein: Claude Lévi-Strauss, 100, Dies; Altered Western Views of the ‘Primitive’ (angol nyelven), 2009. november 4. (Hozzáférés: 2021. március 10.)
8. Integrált katalógustár (Németotszág) (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
9. Fichier des personnes décédées mirror
10. https://www.therai.org.uk/awards/honours-prior-recipients/huxley-memorial-medal-and-lecture-prior-recipients
11. https://wikif.hypotheses.org/901
12. https://www.cnrs.fr/fr/personne/claude-levi-strauss
13. https://erasmusprijs.org/prijswinnaars/claude-levi-strauss/, 2025. január 28.
14. Samhällsvetenskapliga fakultetens hedersdoktorer. Uppsalai Egyetem
15. Liste complète des récipiendaires de 1864 à aujourd'hui. Laval Egyetem
16. https://www.siv.archives-nationales.culture.gouv.fr/siv/rechercheconsultation/consultation/ir/pdfIR.action?irId=FRAN_IR_026438, 2019. április 23.
17. https://socgeo.com/les-grands-prix-de-la-societe/
18. http://web.gencat.cat/ca/generalitat/premis/pic/
19. Susan M. Voss. „CLAUDE LEVI-STRAUSS: The Man and His Works”. Nebraska Anthropologist.