Rohonc

Rohonc (Rechnitz)
Rohonc főutcája
Rohonc címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Burgenland
Rang	mezőváros
Járás	Felsőőri járás
Alapítás éve	1259
Polgármester	Martin Kramelhofer
Irányítószám	7471
Körzethívószám	03363
Forgalmi rendszám	OW
Testvérvárosok	Lista Alzey Lábatlan
Népesség
Teljes népesség	2997 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	71 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	366 m
Terület	43,8 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 18′ 25″, k. h. 16° 26′ 18″47.306944444444, 16.438333333333Koordináták: é. sz. 47° 18′ 25″, k. h. 16° 26′ 18″47.306944444444, 16.438333333333
Rohonc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rohonc témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Rohonc (németül: Rechnitz, horvátul: Rohunac, vendül Rohunc) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőőri járásban.

Fekvése

Felsőőrtől 25 km-re keletre, Szombathelytől 15 km-re északnyugatra, Kőszegtől 14 km-re nyugatra a Kőszegi-hegység déli lejtőjén fekszik. Területének észak részét a hegyeket borító erdő alkotja. Ide tartozik a Kőszegi-hegység legmagasabb csúcsának osztrák oldala: az Írott-kő is. A hegyek lábánál szőlők és gyümölcsösök találhatók, melyek összeolvadnak Bozsok ültetvényeivel. Főúton Felsőőr és Szombathely felől a B63-as autóúton, Léka felől a B56 főúton, míg Kőszeg és Bucsu felől alsóbbrendű úton érhető el. Vasútállomása csak teherforgalmat szolgál, az egykori Szombathely–Pinkafő-vasútvonal osztrák oldalon megmaradt szakasza végződik itt. Az Írottkő Natúrpark alapítójaként fontos kerékpáros központ.

Története

2014-ben osztrák régészek neolitikus körárok rendszert tártak fel a település déli határában, ami a terület i.e. 6. évezredbeli lakottságát bizonyítja.[1] 2500 évvel ezelőtt kelták lakták a környéket. Majd a rómaiak innen vezették a források vizét Savariába.[2]

1259-ben Ruhoncz néven említik, de ősidők óta lakott hely gazdag vaskori, bronzkori és római leletekkel. A település egykor két részből állott: a Rohonc-patak nyugati partján Deutschmarkt a Németújváriaké, egykori várának maradványai a Höhenburgon láthatók. 1289-ben Albert osztrák herceg ostromolta és őrsége nyolc nap után feladta. 1291-ben a hainburgi békével került vissza az országhoz. Rohonc és tartozékai 1404-ben kerültek át a Németújváriak kezéből Garai Miklós nádor és testvére, János birtokába. III. Frigyes német császár 1445-ben fegyverrel elfoglalt egy sor határ menti megerősített helyet, így Rohonc is Ausztriához került. Hunyadi Mátyás fegyveresen szerezte vissza Rohonc várát, és 1478-ban tartozékaival együtt ágyúöntő mesterének, Prusciai Margenwerder Jakabnak adományozta. A vár az ostrom során annyira megrongálódott, hogy nem építették újjá, mára nyoma is alig maradt. Margenwerder Jakab 1490-ben eladta a birtokot Paumkirchner András fiainak, Vilmosnak és Györgynek. A Paumkirchnerek birtoklásának idején váltak Rohonc és Szalonak társuradalmakká.[3]

A városnak a 15. századtól vásártartási joga volt, plébániája 1400-ban már működött. A keleti oldalon Ungermarkt a Ják nemzetség birtoka volt, a 16. századtól a Batthyányaké, akik a 17. század elején építették fel várkastélyukat. A Batthyány család levéltára szerint a rohonci uradalomhoz tartoztak: Rohonc oppidum (Rechnitz, Perenye, Velem, Cák, Incéd (Dürnbach), Csém (Schandorf), Nagy- és Kisnarda, Csajta (Schachendorf), Hodász, Ó-Hodász (Hodis), Alsócsatár.[3] 1532-ben a török dúlta fel, melynek következtében az elpusztult lakosság pótlására horvátokat telepítettek ide. Ekkor alakult ki a horvát városrész: Tabor. 1553-ban pestis pusztított, 1605-ben Bocskai hadai pusztították el. 1620-ban itt találkozott Bethlen Gábor Batthyány Ferenccel, aki pártjára állt. A fejedelem 1620. október 8-án itt adta ki egyik oklevelét.[4] 1621 májusában a Dunántúlra betörő, Collalto tábornok vezette császári csapatok elfoglalták és lerombolták Rohoncot és több hozzá tartozó falut is. Miután azonban a császári seregeket átvezényelték az észak-magyarországi főhadszintérre, Batthyány Ferenc még abban az évben visszafoglalta a várat. 1622-ben Batthyány visszaállt a császár pártjára. Rohonc 1644-ben leégett, majd 1686-ban a török ellen vonuló hadak fosztották ki. Falai közt gyakran megfordult Savoyai Jenő herceg.

30 000 kötetes könyvtárát 1839-ben Batthyány Gusztáv a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta.

A rohonci uradalmat birtokló Batthyány családtagok (1527-1871)

Időszak	Név	Tisztségek[3]	Feleség
1527-1566	I. Ferenc	Vas vármegyei főispán, főpohárnok (1497-1566) és főtárnokmester, szlavóniai és horvátországi bán	Svetkovics Katalin
1566-1570	I. Kristóf	pohárnok
1570-1588	III. Boldizsár	főasztalnok	Zrinyi Dorica
1588-1625	II. Ferenc	Sopron vármegyei főispán, főlovászmester, a dunántúli részek főkapitánya, a nádori fellebbviteli törvényszék közbírája	Lobkowitz-Poppel Éva
1625-1659	I. Ádám	főasztalnokmester és a Dunán inneni részek főparancsnoka	Formentini Katalin Auróra
1659-1685	II. Kristóf	Vas vármegye főispánja, a Dunán inneni részek főkapitánya, főpohárnokmester
1685-1703	II. Ádám	országbíró, Horvátország, Szlavónia és Dalmácia bánja (1693-1703), Vas vármegyei főispán, Dunán inneni főkapitány	gr. Strattmann Eleonóra
1703-1765	Lajos	főpohárnokmester, tíz évig Zala vármegye főispánhelyettese, hétszemélyes tábla elnöke, a kir. tábla rendkívüli visitatora (vizsgálója), majd kancellár (1732-1746), 1751-től pedig az ország nádora	gr. Kinsky Teréz
1765-1799	József	szombathelyi, majd pozsonyi prépost, erdélyi püspök (1759), kalocsai érsek (1760), esztergomi érsek (1776), bíboros (1778)
1799-1828	Antal József
1828-1840	I. Gusztáv
1840-1871	Gusztáv

1910-ben 4137 lakosából 3216 német, 807 magyar és 99 horvát volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott.

1888. december 12-én nyitották meg a településtől délre haladó Szombathely–Pinkafő helyiérdekű vasútvonalat, amely építéséhez Rohonc jelentősen hozzájárult, így a nyomvonal a városhoz közelebb került. A határmenet 1953. március 1-jén megszűnt, elveszítve immár a vasút a jelentőségét. Jelenleg csak teherforgalom üzemel.

1945. március 24-én állítólag itt zajlott a rohonci mészárlás. A település kastélyában Batthyány Margit grófnő (szül.: Margareta Thyssen Bornemisza) vendéglátó, szervezett nagy estélyt, melyen a helyi náci párt prominensei, meghívott vendégek mulattak. A helyi náci vezető és mások ötlete lehetett, hogy a kastély pincéiben elszállásolt 600 zsidó között féktelen mészárlást vigyenek végbe. A történet hitelességét sokan megkérdőjelezték és az osztrák igazságszolgáltatás is tehetetlennek bizonyult, mert a tanúk visszavonták vallomásaikat, az állítólagos résztvevők pedig eltűntek, elszöktek a háború utáni zavaros időkben.[5] A tömegsíroknak sem volt nyoma.[6] 2017-ben egy kutató megtalálni vélte őket, de a feltárásuk elmaradt, ezért továbbra sincs bizonyíték az ügyben.[7] 2017-ben Sacha Batthyany A Crime in the Family címmel könyvet írt a családjában szerinte elkövetett bűntényről.[8]

A várkastélyt a visszavonuló németek felgyújtották.

Ivókút a Főtéren 1901-ből - magyar felirattal

A katolikus templom homlokzata a Fájdalmas Szűzanya-oszloppal

Rohonc látképe a Kőszegi-hegységgel télen

Rohonc látképe a szőlőhegyről

A határátkelőhely a magyarországi Bozsok felé 1991. június 2-án nyílt meg, és 6–22 óra között üzemelt. A schengeni egyezményhez való magyar csatlakozással a jelentősége megszűnt, a 2009-ben felújított út már alig érinti. 2008-ban elkészült a városhoz közelebbi húzódva a B63-as főút új nyomvonala javítva a megközelítést.

A városból Léka felé induló B56-os főút Kőszegi-hegységen átvezető szakasza kedvelt motoros útvonal, azonban a városon átmenő motoros forgalmat májustól októberig 23–05 óra között korlátozzák, illetve időszakosan a főút városi szakaszáról kitiltják.

2001-ben 3237 lakosából 2918 osztrák, 133 horvát, 115 magyar volt.[9]

Nevezetességei

• Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt plébániatemplomát gr. Batthyány Ádám építtette 1679-ben az 1644-ben leégett korábbi helyén, 1727 és 1730 között barokk stílusban építették át. Sírboltjában nyugszik Faludi Ferenc.
• A katolikus templom előtt álló Fájdalmas Szűzanya-oszlop az 1710. évi pestisjárvány emlékére készült a Batthyány család költségén. 1793-ban, miután egy vihar ledöntötte újra kellett állítani.
• Evangélikus temploma 1783-ban épült. 1853-ban neogótikus stílusban építették át, új tornyot, homlokzatot, ablakokat kapott. Oltárképe, Krisztus az olajfák hegyén 1813-ban készült. 1972-ben és 1996-ban renoválták.
• A Főtéren álló 1848-as Szabadságoszlopot egy kőszegi szobrász készítette a jobbágyfelszabadítás emlékére. Először 1898 augusztusában állították fel. Az 1970-es években eltávolították és csak 1997-ben a restaurálás után helyezték vissza a térre.
• A Bozsok felé menő úton a katolikus temetővel átellenben egy a 18. század első felében épített Pieta-képoszlop áll, melyet 1971-ben renováltak.
• A város déli kijáratánál a sportpálya mellett 18. századi barokk Mária-oszlop áll, 1996-ban restaurálták.
• A vasútállomás felé menő út mellett álló régi magtárépület építési ideje nem ismert. A török harcok idején védelmi funkciót látott el, ma a Simon család tulajdona.
• A Szent Fábián és Sebestyén tiszteletére szentelt temetőkápolnát 1703 és 1710 között építették. 1945 márciusában a harcok során leégett. A háború után újjáépítették, 1972-ben renoválták. A temető keresztje 1700-ban készült.
• A kolostorkápolnát az irgalmas nővérek kolostorával egy időben 1904-ben építették. A második világháború idején konyhaként működött, 1949-ben szentelték fel újra.
• A szombathelyi út kereszteződésében álló Szent Kereszt kápolnát 1930-ban építették.
• Az Alsó- és Felső-Tábor utca kereszteződésében álló Tábor-kápolna 1757-ben már állt. 1960-ban és 1971-ben renoválták.
• A Léka felé menő erdei úton álló Szent Hubertus-kápolnát 1986-ban a Batthyány család építtette.
• A zsidó temetőt a 18. század első felében létesítették. A náci időszakban súlyos károkat szenvedett. 1988 és 1990 között hozták újra rendbe.
• A szőlőhegyen álló Szent Orbán-kápolnát gróf Batthyány Ádám építtette 1700-ban. 1960-ban és 1996-ban renoválták.
• A szőlőhegyen álló Szent Donát kápolna 1700-ban épült.
• A szombathelyi út mellett álló Szentháromság-kápolna építési ideje nem ismert, 1757-ben már állt.
• A nyugati városrészen a városhodászi út mellett álló Fatima-kápolnát 1954-ben emelték, elődje egy 18. századi képoszlop volt.
• A város határában emelkedik az Irottkő, a Kőszegi-hegység legmagasabb csúcsa, rajta 1913-ban a város által épített kilátó áll. Elődje az 1891-ben még fából épített Árpád-kilátó volt.
• A Faludi-völgyet 1961-1964 között a Rohonci-patak vizével töltötték fel és egy strandolásra is alkalmas tavat hoztak létre benne, amely kedvelt pihenőhelye mind a környékbeli osztrákoknak, mind a magyaroknak. Kiszolgáló létesítményei 1993-ban épültek.
• Rohonc középkori várának csekély maradványai a Faludi-völgy nyugati oldalán emelkedő magaslaton találhatók.
• A Hirschenstein közelében az erdőben álló keresztet Franz Zingl állította a 19. század második felében.
• A natúrpark területén az erdőben vadász tanösvény található.

Híres emberek

• Itt született 1689-ben Batthyány Károly József herceg császári tábornagy, Vas vármegye főispánja, horvát bán.
• Itt született 1772-ben gr. Batthyány József bíboros hercegprímás, érsek.
• Itt töltötte utolsó éveit Faludi Ferenc költő, itt halt meg 1779. december 18-án.
• Itt született 1869-ben Simándi József színházi karmester.
• Itt szolgált Danielis János József (17. század) evangélikus lelkész.
• Itt halt meg 1979-ben Klein Antal magyarországi földbirtokos, főispán, német nemzetiségi politikus, országgyűlési képviselő.

A település az irodalomban

Rohonc (a szomszédos Bucsuval és Bozsokkal együtt) érintőlegesen említésre kerül Szamos Rudolf Kántor nyomoz című bűnügyi regényében: négy alkalommal is ezen a tájon szökött át az osztrák-magyar határon a legendás nyomozókutya életét bemutató kötet egyik bűnöző (embercsempész) szereplője, akit végül a negyedik határsértése után, a vépi vasútállomáson sikerült elfogni.

Lásd még

• Rohonci kódex

Jegyzetek

1. MÚLT-KOR
2. [1]
3. BCSL
4. MEK
5. Az eseményről David Litchfield brit újságíró írt könyvet. Litchfieldnek egy cikke is megjelent a témáról a The Independentben. 2007. október 31-én a Népszabadságban is cikk jelent meg róla Gyilkos náci orgia a grófi birtokon? címmel Dési András (Berlin) tollából.
6. A legbizarabb mulatság – Múlt-kor, 2012. február 23.
7. Rohonc: előbukkant a tömegsír – Zsido.com, 2017. augusztus 10.
8. Book Review: A Crime in the Family, by Sacha Batthyany (angolul)
9. Rohonc népessége^[halott link]

Források

• ↑ BCSL: Batthyány család levéltára
• ↑ MEK: Batthyány Ádám műveltségének világa
• ↑ MÚLT-KOR: Naptár lehetett a rohonci Stonhenge – Múlt-kor, 2014. július 22.

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Rohonc témájú médiaállományokat.

• Rohonc hivatalos oldala (németül)
• Rohonc középkori vára a magyar várak honlapján^[halott link]
• Rohonc megszűnt vasútállomása a magyar vasútállomások honlapján
• Magyar katolikus lexikon
• Evangélikus temploma
• Rohonc a travel2 turisztikai oldalon
• A rohonci tó ismertetője
• Rohonc Kőszeg város honlapján