Kőszegi járás
A Kőszegi járás Vas vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Kőszeg. Területe 286,45 km², népessége 25 473 fő, népsűrűsége pedig 89 fő/km² volt 2013 elején. 2013. július 15-én három város (Kőszeg, Bük és Csepreg) és 18 község tartozott hozzá. A Kőszegi járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett, 1954-ig. Települései
TörténeteA 20. század elején délkeletről a Szombathelyi járás, délnyugatról a Felsőőri járás, északnyugatról Alsó-Ausztria, északról Sopron vármegye Felsőpulyai járása, északkeletről pedig ugyanezen megye Csepregi járása határolta. A trianoni békeszerződés óta egykori területének nagyobb része Ausztria Burgenland tartományához tartozik, Magyarországi része pedig Vas vármegyéhez. A trianoni békeszerződésig Vas vármegyéhez tartozott, területe az 1910-es években 427,70 km² volt. Nyugati, döntően német anyanyelvűek által lakott mintegy kétharmad részét a trianoni békeszerződés 1920-ban Ausztriához csatolta, ahol legtöbb községét a Felsőőri, néhányukat pedig a Felsőpulyai járáshoz osztották be. A Magyarországhoz tartozó rész Kőszeg-Felsőőri járás néven működött tovább, majd 1933 és 1937 között átmenetileg megszűnt, ekkor községei a Szombathelyi járáshoz tartoztak. 1938-ban újraszervezték Írottkői járás néven. Az 1950-es megyerendezéskor idecsatoltak néhány községet az egyidejűleg megszüntetett Csepregi járásból, Sopron vármegyéből. Az 1950-es járásrendezés során valamennyi járás a székhelyére utaló nevet kapott, így a Kőszegi járás visszakapta korábbi nevét. Az első tanácstörvény időszakában, 1950 és 1954 között Kőszeg városa is a része volt. Ezután azonban nem működött már sokáig, a tanácsrendszerben az elsők között szüntették meg 1954-ben, és teljes egészében beolvasztották a Szombathelyi járásba. Települései a trianoni békeszerződés előtt
A járásszékhely, Kőszeg nem volt a járás része, mivel rendezett tanácsú város volt. Az 1910-es népszámláláskor a járás népessége 25 540 fő volt. További információkForrások
|
Portal di Ensiklopedia Dunia