Robert Brent Thirsk

Robert Brent Thirsk
Született	1953. augusztus 17. (71 éves)[1][2] New Westminster[1]
Állampolgársága	kanadai
Foglalkozása	űrhajós mérnök orvos
Iskolái	McGill Egyetem MIT Sloan School of Management Massachusetts Institute of Technology Calgaryi Egyetem Lord Beaverbrook High School John Taylor Collegiate
Kitüntetései	Medal "For Merit in Space Exploration" Member of the Order of Canada
A Wikimédia Commons tartalmaz Robert Brent Thirsk témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Robert Brent Thirsk Dr. (New Westminister, Brit Columbia, 1953. augusztus 17.–) kanadai mérnök, orvos, a Kanadai Űrügynökség űrhajósa. Teljes neve Robert Brent "Bob" Thirsk.

Életpálya

1976-ban a University of Calgary-n üzemmérnöki oklevelet kapott. 1978-ban megvédte diplomáját. 1982-ben gépészmérnöki diplomát kapott. 1982-ben doktorált.

1983. december 5-től részesült űrhajóskiképzésben a Lyndon B. Johnson Űrközpontban, valamint a Jurij Gagarin Űrhajós Kiképző Központban. Két űrszolgálata alatt összesen 204 napot, 18 órát és 30 percet töltött a világűrben. Kanadai rekorder űrrepülésben, (187 nap, 20 óra és 42 perc) és a legtöbb időt töltött a világűrben. Az első űrhajós, aki tiszteletbeli doktori címet az űrállomáson végzett munkájáért kapta. Az első írást készítette, ami akkor jelent meg, amikor még az űrsiklón tevékenykedett. Kutatási, kísérleti munkája mellett tesztelte az anti-gravitációs öltönyt, amely segítheti, hogy az űrhajósok ellenálljanak a hosszabb űrrepülés okozta szív-és érrendszeri elváltozásoknak. 1993-tól 1994-ig a Kanadai Űrügynökség (CSA) űrhajósainak vezetője. Igazgatója a Nemzetközi Űrállomás Egyetemnek, amit alapítvány üzemeltet. 2012 augusztusában a Kanadai Egészségügyi Kutatóintézet alelnöke.

Űrrepülések

• STS–78 a Columbia űrrepülőgép küldetésfelelőse. Első szolgálata alatt összesen 16 napot, 21 órát és 48 percet töltött a világűrben. 46 kísérletet vezényelt le az élet (orvostudomány) és az anyagtudomány kérdéskörében. Ezeket a műveletek az űrsikló által vitt gravitációs kabinban végezték. Az élet kísérletek között a növények, az állatok és emberek mellett az űrrepülés körülményei is szerepeltek. Az anyagok kísérletei között vizsgálták a fehérje kristályosítást, a folyadék dinamikáját és magas hőmérsékleten a többfázisú anyagok megszilárdulását.
• Szojuz TMA–15 fedélzeti mérnöke/az ISS fedélzetén speciális kutató. Az első kanadai űrhajós aki Szojuz űrhajón repült. Kutatásának alapelve volt, hogy orvosként olyan kísérleteket végezzen, illetve olyan eszközöket használjon ami segíti az űrben történő tartózkodás, csökkentve az egészségi károsodásokat.

Az első alkalom volt, hogy két kanadai űrhajós tartózkodott a világűrben, valamint találkozott az ISS fedélzetén. Második űrszolgálata alatt összesen 187 napot, 20 órát és 42 percet töltött a világűrben.

Tartalék személyzet

• STS–41–G a Challenger űrrepülőgép küldetés specialistája.
• Szojuz TMA–6 fedélzeti mérnök

Jegyzetek

1. http://www.asc-csa.gc.ca/eng/astronauts/biothirsk.asp
2. L'Encyclopédie canadienne (angol és francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

Források

• Robert Brent Thirsk. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2013. augusztus 13.)
• Robert Brent Thirsk. astronautix.com. (Hozzáférés: 2012. augusztus 13.)
• Robert Brent Thirsk. asc-csa.gc.ca. (Hozzáférés: 2012. augusztus 13.)