Radófa
Radófa (szlovénül: Radovci) falu a Muravidéken, Szlovéniában. Közigazgatásilag Felsőlendva községhez (Občina Grad) tartozik. FekvéseMuraszombattól 20 km-re északnyugatra, Felsőlendvától 3 km-re délre a Vendvidéki-dombság (Goričko) területén a Spunika-patak völgyében fekszik. Főbb részei: Vuča dolina, Koncvenklinovi, Balažinova graba, Sukičova dolina, Drvaričeva ravnina, Sabotinovi, Fertelov rob, Lončarova dolina és Melinova graba. TörténeteA település azon 73 falu közé tartozott, melyeket I. Lajos magyar király cserélt el 1365-ben Széchy Miklóssal Éleskő és Miskolc uradalmáért, valamint a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére létesült tapolcai apátság kegyuraságáért. Az oklevélben "Ladafalua" néven említik először, a felsőlendvai uradalom része volt.[2] Eredeti neve Ladafalva volt, a Lada a magyar László névváltozata. 1499-ben már "Radachowcz" néven említik. 1685-ben Széchy Katalinnal kötött házassága révén Nádasdy Ferenc birtoka lett és egészen a 19. század közepéig a család birtoka maradt. Egyházilag Felsőlendva plébániájához tartozott. Fényes Elek szerint "Radócz, vindus falu, Vas vgyében, a felső-lendvai uradalomban, 130 kath., 103 evang. lak."[3] Vas vármegye monográfiája szerint "Radófalva, 68 házzal és 361 r. kath. és ág. ev. vallású, vend lakossal. Postája Felső-Lendva, távírója Szt.-Gotthárd."[4] 1910-ben 555, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. Az első világháború után először a de facto Vendvidéki Köztársaság, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1971-ben 80 házban és 90 háztartásban 400 lakos élt itt. 1991 óta a független Szlovénia része. Lakosságának száma folyamatosan csökken, néhány ház már az összeomlás szélén áll. 2002-ben már csak 226 lakosa volt. Híres szülöttek
További információkJegyzetek
|
Portal di Ensiklopedia Dunia