hu Mez%C5%91v%C3%A1r

	Mezővár (Tešanovci)
	Közigazgatás
Ország	Szlovénia
Statisztikai régió	Pomurska
Község	Alsómarác
Rang	falu
Polgármester	Alojz Glavač
Irányítószám	9221
Rendszám területkód	MS
	Népesség
Teljes népesség	340 fő (2020. jan. 1.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	185 m
Terület	7,37 km²
Időzóna	UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 40′ 46″, k. h. 16° 14′ 16″46.679444°N 16.237778°EKoordináták: é. sz. 46° 40′ 46″, k. h. 16° 14′ 16″46.679444°N 16.237778°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Mezővár témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Mártonhely (1887-ig Tessanócz, néhol Tesanóc, szlovénül: Tešanovci, régen vendül Tišanovci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Alsómaráchoz tartozik.^[2]

Fekvése

Muraszombattól 7 km-re északkeletre községközpontjának Alsómarácnak keleti szomszédságában a Lendvába igyekvő Lipnica-patak partján fekszik. A Ravensko nevű sík tájegység egyik legjelentősebb települése.

Története

Területén már az ókorban is éltek emberek, ezt bizonyítják a határában található római kori halomsírok.

A település első írásos említése 1340-ben "Terra Tysinolch" alakban történt. Ezzel a Goričko egyik legrégebbi települése. 1365-ben Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök királyi adományul illetve cserében kapták a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Omodéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt a családnak. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu "Tyssanouch in districtu Sancti Martini" alakban szerepel.^[3]

Vályi András szerint "TESSANO. Tesanócz. Tót falu Vas Várm. földes Urai Gr. Szapáry, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Martyánczhoz nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű."^[4]

Fényes Elek szerint "Tessanocz, vindus falu, Vas vmegyében, a muraszombati uradalomban, 137 kath., 280 evangelikus lak. ágostai oskolával."^[5]

Vas vármegye monográfiája szerint "Mezővár, vend község, 171 házzal és 906 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Mártonhely, távírója Muraszombat. Kath. kápolnája 1891-ben épűlt. Lakosai magyar olvasókört tartanak fenn."^[6]

1910-ben 887, többségben szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 375 lakosa volt.

Nevezetességei

Római katolikus kápolnáját 1887-ben építették.
Evangélikus haranglába 1868-ban épült.
Római kori halomsírok.

Híres szülöttek

Novák Ferenc, az első magyarországi szlovén néprajzi író

További információk

Alsómarác község hivatalos oldala
A község információs portálja
Mezővár az Alsómaráchoz tartozó falvak között
Mezővár Szlovénia térképén Archiválva 2017. július 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
Szlovénia kulturális emlékei

Jegyzetek

↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
↑ Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)Helynévmutató
↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[eeead7162a4b77be7fae4f4e8b0a4218caaf4a56-1] Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)

[FelhőIbolya-2] Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl (Budapest, 1970)Helynévmutató

[3] Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.

[4] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[5] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[6] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]