Radó Sándor (pszichoanalitikus)

Radó Sándor
Életrajzi adatok
Született	1890. január 8. Kisvárda
Elhunyt	1972. május 14. (82 évesen) New York
Ismeretes mint	pszichiáter pszichoanalitikus
Házastárs	Révész Erzsébet
Iskolái	Bukaresti Egyetem
Pályafutása
Szakterület	pszichoanalízis
A Wikimédia Commons tartalmaz Radó Sándor témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a pszichoanalitikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Radó Sándor (egyértelműsítő lap).

Radó Sándor (1898-ig Rothmann,[1] Kisvárda, 1890. január 8. – New York, 1972. május 14.) magyar pszichoanalitikus, Sigmund Freud munkatársa, a pszichoanalízis úttörője.

Peter Gay szerint „Budapest a legkiválóbb analitikus tehetségeket termelte; elég említeni Ferenczit, Alexander Ferencet vagy Radó Sándort."[2]

Élete

Radó (Rothmann) Adolf és Rosenblütl Kornélia gyermeke. Radó orvosi képesítésének megszerzése után, 1915-ben ismerte meg Sigmund Freudot, és elhatározta, hogy pszichoanalitikus lesz. Először Sigmund Freud korábbi kezeltje, Révész Erzsébet analizálta, majd Berlinbe költözése után Karl Abraham vette át ezt a szerepet. Szerkesztette a Internationale Zeitschrift für Psychoanalyse c. folyóiratot. A Magyarországi Tanácsköztársaság (1919) idején Radónak volt annyi befolyása, hogy elérje Kun Bélánál Ferenczi Sándor egyetemi tanári kinevezését. Ferenczi így a pszichoanalízis első egyetemi tanárává vált a világon.[3][4] 1919. november 13-án Budapesten, az V. kerületben házasságot kötött Révész Erzsébettel, Révész Vilmos és Berger Flóra lányával.[5] 1922-ben Berlinbe költözött, s Karl Abraham mellett tanára volt a Berlini Pszichoanalitikus Intézetnek. Radó Freud személyes kérésére 1931-ben az Amerikai Egyesült Államokba utazott, ahol a New York-i Pszichoanalitikus Intézetben dolgozott, majd a Columbia Egyetem pszichiátriai intézetének igazgatója lett. New Yorkban hunyt el.

Kiadott műve

• Psychoanalysis of Behavior: Collected Papers 1-2. (New York-London, 1956)

Jegyzetek

1. A Belügyminisztérium 1898. évi 97798. sz. rendelete. MNL-OL 30803. mikrofilm 239. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1898. év 128. oldal 47. sor.
2. Peter Gay, Freud: A Life for our Time (London 1988) p. 460.
3. Ernest Jones, The Life and Work of Sigmund Freud (London 1964) p. 488.
4. Hatos 291. o.
5. A házasságkötés bejegyezve Budapest V. ker. polgári akv. 1705/1919. folyószám alatt.

Források

• Paul Roazen és Bluma Swerdloff: Heresy: Sandor Rado and the Psychoanalytic Movement, Northvale, N.J., Aronson, 1995
• Radó Sándor. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. július 29.)
• ↑ Hatos: Hatos Pál: Rosszfiúk világforradalma: Az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság története. Budapest: Jaffa Kiadó. 2021. ISBN 978-963-475-250-9  

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Sandor Rado című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
• Ez a szócikk részben vagy egészben a Sandor Rado című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
• Ez a szócikk részben vagy egészben a Sándor Radó (psicoanalista) című olasz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• Szögi László: Magyarországi diákok németországi egyetemeken és főiskolákon 1789-1919. Bp., Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, 2001
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub