Radó Sándor (pszichoanalitikus)
Radó Sándor (1898-ig Rothmann,[1] Kisvárda, 1890. január 8. – New York, 1972. május 14.) magyar pszichoanalitikus, Sigmund Freud munkatársa, a pszichoanalízis úttörője. Peter Gay szerint „Budapest a legkiválóbb analitikus tehetségeket termelte; elég említeni Ferenczit, Alexander Ferencet vagy Radó Sándort."[2] ÉleteRadó (Rothmann) Adolf és Rosenblütl Kornélia gyermeke. Radó orvosi képesítésének megszerzése után, 1915-ben ismerte meg Sigmund Freudot, és elhatározta, hogy pszichoanalitikus lesz. Először Sigmund Freud korábbi kezeltje, Révész Erzsébet analizálta, majd Berlinbe költözése után Karl Abraham vette át ezt a szerepet. Szerkesztette a Internationale Zeitschrift für Psychoanalyse c. folyóiratot. A Magyarországi Tanácsköztársaság (1919) idején Radónak volt annyi befolyása, hogy elérje Kun Bélánál Ferenczi Sándor egyetemi tanári kinevezését. Ferenczi így a pszichoanalízis első egyetemi tanárává vált a világon.[3][4] 1919. november 13-án Budapesten, az V. kerületben házasságot kötött Révész Erzsébettel, Révész Vilmos és Berger Flóra lányával.[5] 1922-ben Berlinbe költözött, s Karl Abraham mellett tanára volt a Berlini Pszichoanalitikus Intézetnek. Radó Freud személyes kérésére 1931-ben az Amerikai Egyesült Államokba utazott, ahol a New York-i Pszichoanalitikus Intézetben dolgozott, majd a Columbia Egyetem pszichiátriai intézetének igazgatója lett. New Yorkban hunyt el. Kiadott műve
Jegyzetek
Források
Fordítás
További információk
|
Portal di Ensiklopedia Dunia