Révész Ferenc

Révész Ferenc
Született	1912. december 9.[1] Budapest
Elhunyt	1985. április 21. (72 évesen)[1] Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	politikus újságíró író könyvtáros
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1945. november 4. – 1948. június 14.) magyarországi parlamenti képviselő (1948. június 15. – 1953. március 18.) az MSZMP KB tagja (1970. november 28. – 1985. április 21.)
Halál oka	szívinfarktus
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (12-2-15)[2]
A Fővárosi Könyvtár igazgatója
Hivatali idő 1956 – 1980
Előd	Mód Péter
Utód	Kiss Jenő
Sablon Wikidata Segítség

Révész Ferenc (Budapest, 1912. december 9. – Budapest, 1985. április 21.)[3] magyar politikus, könyvtáros, tanulmányíró, újságíró, író. Nagybátyja Révész Mihály újságíró, unokabátyja Révész András szociáldemokrata politikus, történész.

Élete

Révész Zsigmond (1886–1944) nyomdász, szakszervezeti vezető és Reiner Margit (1889–1970)[4] fia.[5] 1925 és 1930 között a Vas utcai felsőkereskedelmi iskolában tanult. 1930-ban lett a Magyarországi Szociáldemokrata Párt tagja lett, majd 1931-től 1934-g az Országos Ifjúsági Bizottság (OIB) titkára. Cikkei megjelentek a Népszavában és a Szocializmusban.

Politikai munkája, előadásai miatt többször került rendőri felügyelet alá. 1933-tól a Fővárosi Gázműveknél tisztviselőként dolgozott letartóztatásáig, 1938-ig. Hat hónapot toloncházban töltött. Szabadulása után munkaszolgálatra rendelték, s megjárta a keleti frontot is, majd több koncentrációs tábort. 1945-ben Dachauból tért vissza Magyarországra. Apját és öccsét a nyilasok meggyilkolták.

1945–48-ban tagja volt az SZDP Központi Vezetőségének és szorosan együttműködött a kommunistákkal. 1945-től 1953-ig országgyűlési képviselő. A két munkáspárt egyesülése után 1948 és 1951 között az MDP agitációs és propaganda osztályát vezette. Az 1949–50. tanévben az ELTE-n a nemzetközi munkásmozgalom történetének megbízott előadója volt. 1951-től 1956-ig az MTA Könyvtárának osztályvezetője, 1956 és 1980 között a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója, majd főigazgatója. A Fővárosi Tanács tagja (1956–1971), 1970-től haláláig az MSZMP KB tagja. Egyik szerkesztője volt a Budapest című folyóiratnak.

Sírja a Fiumei Úti Sírkert Munkásmozgalmi Panteon sírkertjében található.

Magánélete

Felesége Réthy Éva (1928–1983) volt.

Gyermekei:

• Révész Éva (1947)
• Révész Krisztina (1951)
• Révész István (1952)

Főbb művei

• Zola (Budapest, 1939)
• Csokonai Vitéz Mihály. (Mérleg. Irodalmi antológia. Budapest, 1942)
• Maxim Gorkij (A szocialista tudás könyvtára, Budapest, 1946)
• Szabadságeszme a magyar irodalomban (Budapest, 1948)
• Csokonai Vitéz Mihály (Nagy magyar írók. Budapest, 1948)
• Hajdu Henrik 1890–1969 (Budapest, 1970)

Díjai, elismerései

• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1948)
• Magyar Népköztársasági Érdemrend (1951)
• Munka Érdemrend (arany, 1962, 1965, 1968)
• Szocialista Hazáért Érdemrend (1967)
• Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970)
• Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1972)
• Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1979)
• Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendje (1982)

Jegyzetek

1. BnF-források (francia nyelven)
2. https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_25_07_1999_3_2/?pg=71&layout=s
3. Elhunyt Révész Ferenc (1985. április 23.) Népszabadság, 43. évfolyam, 94. szám, 5. oldal
4. Révész Zsigmondné halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 1203/1970. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 1.)
5. Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 767/1910. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 1.)

Források

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1963–1965.
• Életrajza. Névpont. Szerk. Kozák Péter (2019)