Hajdu Henrik

Hajdu Henrik
Született	Klein Henrik 1890. december 20.[1] Újpest[1]
Elhunyt	1969. május 30. (78 évesen)[1] Budapest[2][1]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	műfordító író költő
Tisztsége	könyvtárigazgató (1945–1946)
Kitüntetései	Munka Érdemrend (1955)[3] Munka Érdemrend (1960)[3] Munka Érdemrend (1965)[3]
Sírhelye	Farkasréti temető
A Fővárosi Könyvtár igazgatója
Hivatali idő 1945 – 1946
Előd	Enyvvári Jenő
Utód	Dienes László
A Fővárosi Levéltár igazgatója
Hivatali idő 1948 – 1952
Előd	Kovács Lajos
Utód	Wellmann Imre
PORT.hu
Sablon Wikidata Segítség

Hajdu Henrik, születési és 1913-ig használt nevén Klein Henrik[4] (Újpest, 1890. december 20.[5] – Budapest, 1969. május 30.)[6][7] magyar műfordító, író, költő.

Élete

Klein Ármin Bernát püspökhatvani születésű házaló és Márkusz Hanni fia. Fiatal korától kezdve magát tartotta el, s közben végezte középiskolai tanulmányait. 1909-ben jelent meg első kötete Versek címmel. 1912 és 1919 között a fővárosnál szociálpolitikai munkát végzett. Közben a Nyugat szerkesztőségi titkára és két évtizedig állandó cikkírója volt a skandináv irodalom köréből. Magánúton tanult meg norvégül, majd svédül és dánul is, 1915-től jelentek meg fordításai. 1917-ben áttért az unitárius hitre. 1917-től a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, 1918-tól a Kommunisták Magyarországi Pártjának tagja volt. A Tanácsköztársaság idején az írói választmány, majd a pártválasztmány tagja volt. A Tanácsköztársaság bukása után elbocsátották állásából. 1921-ben megválasztották az MSZDP újpesti szervezetének elnökévé, mely tisztségét 1924-ig viselte. A Bethlen–Peyer-paktum megkötésének hírére az ellenzékhez csatlakozott, s emiatt kizárták az MSZDP-ből. 1925 áprilisában a Magyarországi Szocialista Munkáspárt (MSZMP) egyik megalapítója volt. 1925-ben letartóztatták és közel egy évig vizsgálati fogságban tartották. Kiszabadulása után bekapcsolódott az MSZMP keretében a kultúrszervezetek munkájába. Az 1920-as évek végétől a skandináv irodalmak legismertebb műfordítója, Andersen Nexø, Hamsun, Ibsen, Pontoppidan, Undset műveinek tolmácsolója. 1927-ben ismét csatlakozott az MSZDP-hez és a Népszava külső munkatársaként is dolgozott. 1939-ben a Norvég Írószövetség műfordításaiért tagjává választotta. 1945-től a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója volt és nevéhez köthető a Szabó Ervin könyvtárpolitikájához való visszatérés megindítása. 1948-tól 1953-ig a Fővárosi Levéltárat vezette. Fordítói munkásságát haláláig folytatta. Kimagasló teljesítménye a teljes magyar Ibsen-kiadás fordítása és szerkesztése.

Magánélete

Házastársa Zwickl Vilma (1888–1966)[8] volt, Zwickl József és Harrer Ilona lánya, akit 1913. május 12-én Budapesten, a Terézvárosban vett feleségül.[9] Elváltak.

Művei

• Versek (Budapest, 1909)
• Skandináv líra (Újpest, 1935)
• Mit olvassunk? Kreutzer Sándor 50 meséje 50 skandináv regényről. A bevezetőt írta. (Mit olvassunk? Útmutató a regényirodalom világába. Budapest, 1947)
• Martin Andersen Nexö (Új Hang, 1954)
• A zsargon dicsérete (Új Írás, 1962)
• Skandináv költők (szerkesztette és fordította, Budapest, 1964)
• Ibsen színművei (I-II., fordította és szerkesztette, Budapest, 1966)
• A magyar Ibsen elé (Nagyvilág, 1967)

Díjai, elismerései

• Szocialista Hazáért Érdemrend (1967)
• Norvég Szent Olaf-érdemrend (1969)

Jegyzetek

1. Store norske leksikon (bokmål norvég és nynorsk norvég nyelven)
2. PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 4.)
3. PIM-névtér. (Hozzáférés: 2023. október 19.)
4. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 63606/1913. Forrás: MNL-OL 30794. mikrofilm 1059. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1913. év 45. oldal 10. sor
5. Születési bejegyzése az újpesti izraelita hitközség születési akv. 136/1890. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 18.)
6. Gyászjelentése (1969). (Hozzáférés: 2020. április 18.)
7. Meghalt Hajdu Henrik (1969. június 3.) Magyar Nemzet, 25. évfolyam, 126. szám, 4. oldal
8. Zwickl Vilma halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 843/1966. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 18.)
9. Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 603/1913. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 18.)

Források

• Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3  
• Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.  
• Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. II. kötet (Favartné – Komjáti Ferenc). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1929]. 176. o.  
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 337. o.  Online elérés
• Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest, Szerző, 2005.