Rádióamatőr Készenléti Szolgálat

Rádióamatőr Készenléti Szolgálat (RKSZ)
Alapítva	2011
Nyelvek	magyar
6800 Hódmezővásárhely, Árendás u. 7.	Hegyi Loránd HA8DH

A Rádióamatőr Készenléti Szolgálat célja, feladata, hogy felkészítse a rádióamatőröket egy esetlegesen bekövetkező vészhelyzetre, szükségállapotra, katasztrófára. Felkészülés olyan helyzetekre, amikor tartós áramkimaradás, vagy egyéb okok miatt a professzionális hírközlő hálózatok (mobilhálózatok, internet, EDR, telefon, stb...) működésképtelenné, vagy túlterheltté válnak, és szükségszerűvé válik a rádióamatőrök bevonása a vészhelyzeti kommunikáció biztosítására.

A rádióamatőrök az egész világon, - így Magyarországon is - a lakosság eloszlási arányának megfelelően élnek. Az egész országra kiterjedő természetes hálózatot alkotnak. Tehát valószínűsíthető, hogy egy esetleges katasztrófa által érintett, vagy azzal közvetlenül szomszédos területen él legalább egy rádióamatőr. A rádióamatőrökre jellemző a rádióelektronikai berendezések kezelésének magas fokú ismerete, a számítástechnikai eszközök használata mellett a folyamatos önképzés.

Magyarországon is megvan az igény arra, hogy a rádióamatőrök segítsék a katasztrófavédelmi hatóság munkáját, amelyet több, helyi katasztrófavédelmi vezető vett már igénybe. A MRASZ további erőfeszítéseket tesz arra vonatkozóan, hogy a rádióamatőröket egységesen készítse fel a szükséghelyzetben történő rádióforgalmazásra.[1]

A Magyar Rádióamatőr Szövetség 2011-ben szervezte újjá a katasztrófák alkalmával híradást biztosító szolgálatát.

Törvényi háttér

15/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet a rádióamatőr szolgálatról - 15§ (3) szerint:

Rádióamatőrök csak egymás között forgalmazhatnak. Kivételt jelent a szükség- és vészhelyzet, amikor a rádióamatőr a segítségnyújtással kapcsolatos információkat köteles harmadik fél számára továbbítani.[2]

Az RKSZ célja

Felkészülni váratlan helyzetben is a rádiózásra elsődlegesen a vészhelyzeti frekvenciákon a meghatározott üzemmódokban.

Az RKSZ működése

A készenlét szükség esetén megvalósítható az állandó QTH-n, kitelepülve és áramszolgáltatás nélkül is.

A Rádióamatőr Készenléti Szolgálat útmutatásokkal és szervezett gyakorlatokkal készül fel a segítségnyújtásra.

A célok érdekében az RKSZ-tag vállalja:

• A gyakorlatok során betartja a vonatkozó rádióamatőr szabályokat.
• Fegyelmezetten és segítőkészen forgalmaz.
• Az e-mailekre öt napon belül válaszol.
• Lehetőségei szerint részt vesz a szervezett gyakorlatokon.
• Értesíti a koordinátort, ha a rendszeresen olvasott e-mail címe és a mobiltelefon száma megváltozik.
• Veszélyhelyzetben és a gyakorlatok alkalmával a vészhelyzeti frekvenciákon és az érintett átjátszókon a vezető állomás utasításait figyeli és azokat betartja. A nem RKSZ-tag rádióamatőrök figyelmét udvariasan felhívja a frekvencia vagy az átjátszó szabadon hagyására.
• Az RKSZ-tag igényelheti a gyakorlatok és veszélyhelyzet alkalmával használható HGxRKSZ speciális hívójelet. A hívójel használati jogot e-mailben lehet kérelmezni a koordinátortól. A hívójel csak az előre meghatározott időtartam alatt, frekvencián és üzemmódban használható.

Sáv/eszköz	Frekvencia (kHz)	Üzemmód	Csatornaszám (régi felosztás)	Csatornaszám (új felosztás)
80 m	3630	LSB
40 m	7105
2 m	145500	FM	S20	V40
QO-100 műhold	2400140
	10489640
HG1RVA átjátszó	145062.5/145662.5	FM		V05/RV53
HG9RVA átjátszó	145125/145725	FM		V10/RV58

Bővebben: Vészhelyzeti frekvenciák

Másodlagosan felhasználásra kerülhet valamennyi amatőrsáv és üzemmód, beleértve a digitális üzemmódokat is.

Erőforrások, legetőségek[1]

A ma már túlnyomó többségükben jó minőségű, gyári berendezésekkel dolgozó amatőrök képesek az adott célnak megfelelő antennákat kiválasztani és használni.

Meg tudják határozni, melyik napszakban, milyen frekvencián és milyen összeköttetésre, melyik antenna a legmegfelelőbb. A folyamatos használat miatt berendezéseik működőképesek, karbantartottak.

Egy közepesen felszerelt rádióamatőr állomás értéke több százezer forint, ami azt jelenti, hogy hasonló sűrűségű hálózat kiépítése több százmillió forintba kerülne. A készülékek kisebb hibáit, de az antennák és a tápegységek minden meghibásodását is maguk javítják, mert megvannak hozzá az ismereteik és az eszközeik. A rádióamatőrök felszerelésüket jól ismerik, nehezített körülmények között tudnak kommunikálni.

A rádió adó-vevők rendelkeznek olyan antennaillesztő egységgel, amelynek segítségével a fixen kiépített antennától eltérő környezetben, vagy a megsérült antenna helyett telepített ideiglenes antennahuzallal is képesek forgalmazni. Általában nem okoz problémát egy kézitáskában vagy egy hátizsákban elférő működő állomás összeállítása sem.

A rádióamatőrök a lakóhelyüktől eltérő környezetben is képesek egymással rádióösszeköttetésbe lépni különböző, kiépített infrastruktúra (hálózati áram, telefon, internet, GSM, mobiltelefon stb.) nélkül is.

Az esetek többségében a rádióamatőrök a katasztrófa helyszínén vannak és helyismerettel is rendelkeznek.

A VHF vagy UHF sávon működő rádióamatőr átjátszók is nagy segítséget jelentenek.

Jegyzetek

1. Hegyi Loránd HA8DH: A rádióamatőr szolgálat felhasználása veszélyhelyzetben. (Hozzáférés: 2024. augusztus 16.)
2. Kft, Wolters Kluwer Hungary: 15/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet a rádióamatőr szolgálatról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (angol nyelven). net.jogtar.hu. (Hozzáférés: 2024. augusztus 16.)