a késő éjszakai órákban akár több ezer km-es DX-összeköttetések is létesíthetőek, különösen a téli időszakban
nappal semmilyen gyakorlatban használható terjedés nincs
A 80 m-es amatőrsávra vonatkozó nemzetközi sávterv[2]
ITU 1
ITU 2
ITU 3
3500–3800 kHz
AMATŐR
ÁLLANDÓHELYŰ
MOZGÓ, a légi mozgó kivételével
5.92
3500–3750 kHz
AMATŐR
5.119
3500–3900 kHz
AMATŐR
ÁLLANDÓHELYŰ
MOZGÓ
3800–3900 kHz
ÁLLANDÓHELYŰ
FÖLDI MOZGÓ
(OR) LÉGI MOZGÓ
3750–4000 kHz
AMATŐR
ÁLLANDÓHELYŰ
MOZGÓ, az (R) légi mozgó kivételével
5.122 5.125
3900–3950 kHz
(OR) LÉGI MOZGÓ
5.123
3900–3950 kHz
LÉGI MOZGÓ
MŰSORSZÓRÁS
3950–4000 kHz
ÁLLANDÓHELYŰ
MŰSORSZÓRÁS
3950–4000 kHz
ÁLLANDÓHELYŰ
MŰSORSZÓRÁS
5.126
5.92 - Az 1. Körzet néhány országa az 1606,5−1625 kHz, 1635−1800 kHz, 1850−2160 kHz, 2194−2300 kHz, 2502−2850 kHz és a 3500−3800 kHz sávban rádiómeghatározó rendszereket működtet a 9.21 Bekezdés szerint megszerzett egyetértéstől függően. Az ezen állomások által kisugárzott átlagteljesítmény nem haladhatja meg az 50 W értéket.
5.119 - Járulékos felosztás: Peruban a 3500−3750 kHz frekvenciasávot elsődleges jelleggel az állandóhelyű és a mozgószolgálat számára is felosztották. (WRC‑15)
5.122 - Helyettesítő felosztás: Bolíviában, Chilében, Ecuadorban, Paraguayban és Peruban a 3750−4000 kHz frekvenciasávot elsődleges jelleggel a légi mozgószolgálat kivételével a mozgószolgálat, valamint az állandóhelyű szolgálat számára osztották fel. (WRC‑15)
5.125 - Járulékos felosztás: Grönlandon a 3950−4000 kHz sávot elsődleges jelleggel a műsorszóró szolgálat számára is felosztották. Az ebben a sávban üzemelő műsorszóró állomások teljesítménye nem haladhatja meg a nemzeti szolgálat ellátásához szükséges értéket és semmi esetre sem lehet nagyobb, mint 5 kW.
Az A oszlop meghatározza az adott sávhoz rendelt egyes rádiószolgálatokat
A B oszlop meghatározza a vonatkozó lábjegyzetet, a harmonizált katonai sávra
A C oszlop meghatározza a polgári, a nem polgári vagy az együttes célú használatra történő felosztást. A polgári célú felosztást P, a nem polgári célút N és az együttes célút E jelöli.
A D oszlop meghatározza az alkalmazás jellegét. Az elsődleges jelleget 1-es, a másodlagos jelleget 2-es, a harmadlagos jelleget 3-as szám jelöli.
Az E oszlop meghatározza az alkalmazás használatbavételi lehetőségét. A kijelölt kategóriát K, a tervezett kategóriát T jelöli.
Az F oszlop meghatározza az alkalmazás megnevezését.
A G oszlop tartalmazza a vonatkozó nemzetközi és hazai dokumentumokra hivatkozásokat
A H oszlop tartalmazza a frekvenciasávok használata során alkalmazandó további rádióspektrum-gazdálkodási követelményeket és jellemzőket, valamint sávhasználati feltételeket.
A kijelölt tartomány sávszélessége elegendően nagy ahhoz, hogy lehetőség legyen több hangcsatorna kiosztására. A sáv elejét morzejelek (CW), és keskenysávú digitális jelek használatára osztották ki. Lehetőség van továbbá képi jelek, SSTV átvitelére is.
A sáv használata az esti, éjszakai, hajnali időszakra korlátozódik, a nappali órákban nincs hasznosítható terjedés.
Az esti és reggeli órákban kifejezetten jó az NVIS. Az NVIS a késő éjszakai órákban is fennmarad, viszont ilyenkor már az ionoszféra "kinyílik", és nagyobb távolságok is áthidalhatóak lesznek, ennek következtében a sáv zsúfolttá válik. Ilyenkor akár nagy távolságú, DX-összeköttetések is lehetővé válnak.
A téli hónapokban főleg, a napfoltminimumos éjszakában - a hajnali órákban (napfelkelte előtt) sokszor interkontinentális összeköttetések is létrejöhetnek. Az ilyenkor fellépő 1000 km-es holtzóna következtében az európai állomások csupán a felületi hullámok hatósugarán belül zavarhatják a távoli állomások vételét.
